Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Ráckeresztúr

rénus forintért, akik ezután 1730-ban eladják, ami ellen Fejér Gergely tiltakozott. Szapáry Péter gróf 1773-ban Szent László- és Bessenyő-pusztákat bérbe adta Szűcs Pálnak és öccsének, Lászlónak. Szüs Pál 1775 novemberében utód nélkül halt el. II. József korában, az 1784—7. között megtartott első népszámlálás alkalmával Szent Miklós-pusztán 6 házban, 13 családban 46-an laktak. Szent László-pusztán 3 házban. 6 család 21 fővel. Az utóbbi pusztán foglalkozás szerint 1 polgár és mesterember, 1 paraszt, 11 házi és kerti zsellér élt. A múlt század hatvanas éveiben Ráckeresztúron a cselédkonvenció a következőképpen alakult: 24 Ft készpénz, 8 mérő búza, 20 mérő rozs, 8 mérő árpa, 30 font hús, 30 font só, 1 öl fa, 1 1 2 hold föld és egy marhatartás. Készpénzre átszámítva 200 Ft-ot tett ki. Ebben az időben a napszámbér 40—100 krajcár között váltakozott. A béreseket újévkor, a juhászokat Szent Mihály napkor fogadták fel. Szent László, mikor falu volt, temploma is létezett, amelynek helyén 1770 körül valaki Szent László tiszteletére szobrot emelt. 1870-ben, a százéves évfordulón a ráckeresztúri és martonvásári hívek és lelkészek részvételével ünnepelték meg, amelyen Károly János, akkor mint kerületi esperes vett részt. Rackeresztur legnagyobb pusztáját: Szent Lászlót 1879-ben, Szent Miklóst az 1880-as években Dreher Antal vásárolta meg, majd 1921-ben fia, Dreher Jenő örökölte. Rácszentmiklóson 38 holdat 1933-ban Brauch Károly Ferenc rt. vezérigazgató vette meg. A puszták fontosabb adatai: 1330. 1856. 1930-as 1970. Megnevezés évek közepén népesség lakások népesség (fő) (fő) száma Szent László 107 154 371 268 64 Rácszentmiklós 155 173 107 112 29 Sándorszállás — — 106 9 — Gunda Mihály hosszú éveken át a szentlászlói Dreher-uradalom alkalmazottja volt. Az 1945-ös földosztás során földet kapott. A ráckeresztúri KFB 1945. november 29-i ülésén Gunda Mihály a juttatott földről való lemondását elfogadta, s helyette kért kishaszonbérletet megadta. Szent László-pusztán Gunda Bélának alkalma volt az ottani cselédek életét megfigyelni, s tapasztalatait az 1932-ben „Egy dunántúli nagybirtok cselédeinek élete" c. cikkében megírni. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Gunda Béla a földrajz helyett a néprajzzal jegyezte el magát, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem néprajzi tanszékének vezető tanára lett. A gazdasági cselédek szerződése mindenkor csak egy évre szólt. A szólítás ideje minden év október 31-én volt. A cikkben jelzett szólításkor elbocsátottak három családot és felvettek hatot. A pusztán a felnőt22 FMTÉ 21. 337