Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Ráckeresztúr

László felelős kiadásában megjelent vadásztársasági alapszabály szerint készült. Vezetőségük: elnök: Erdőhegyi Sándor, vadászmester: Mészáros József, a jegyző Jankovich Ferenc lett. Az alapszabályt 1946. augusztus 10-én fogadták el és huszonegyen írták alá. A belügyminiszter 1948. július 14-én láttamozta a vadásztársaság alapszabályát. A megyei vadászati felügyelő 1945. októberében kérte be a vadászati társaság névsorát és egyéb adatait. A kimutatást a NB-nak kellett záradékolni, bizonyítva a vadásztársaság tagjainak politikai és erkölcsi megbízhatóságát.

230 Változatlanul komoly problémát jelentett a szántás 1945 őszén is. A Magyar Földmívelésügyi Minisztérium Dunántúl és Duna—Tisza közének termelési miniszteri biztosa 1945. október 25-én arról értesítette az elöljáróságot, hogy a székesfővárosból 10 pár lovat rendelt ki szántásra, Ráckeresztúrra. A helyben tartozik az igák elhelyezéséről, valamint kezelőik élelmezéséről, továbbá a szántási díjak beszedéséről gondoskodni. A természetbeni ellátáson kívül 1 kat. hold felszántásáért 2 500 P készpénztérítés jár. Ez a díj 15 cm mély szántásnak felel meg, mennyiben valaki mélyebb szántást kíván, úgy fenti díjhoz cm-ként 100 P pótdíj fizetendő. Az igák pusztán történő elhelyezésével számoltak. Ezzel az akcióval elsősorban a legjobban rászoruló új gazdákat kívánták támogatni. Egy fogat 12 kat holdat volt köteles felszántani. A munkák befejezését a Termelési Bizottságnak kellett igazolni.

237 A Martonvásár és Vidéke Földművesszövetkezet 1945. augusztus 5-én alakult meg. A felosztásra került nagybirtokok épületei, gépei, élő és holt felszerelése a megalakult FMSZ tulajdonába megy át. Felhívjuk a ráckeresztúri Földigénylő Bizottságot is ,,az elkallódás veszélye miatt bármely dolgot (oszlopok, épületek stb.) értékesített volna, úgy közöljük, hogy az arra illetékesek elszámolás végett a martonvásári ideiglenes irodahelységünkben de. 8—12 óráig mielőbb keressenek fel."

238 A Martonvásár és Vidéke Földművesszövetkezet 1945. augusztus 25-ént hívta fel a földhöz juttatott lakosságot és gazdákat, hogy még 3 napig van lehetőség a szövetkezet ráckeresztúri csoportjába való belépésre. Ezután belépés végett Martonvásárra kell átmenni. A Földművelésügyi Minisztérium kiküldött szervezője, Réti János az alakuló taggyűlést szeptember 2-ára hívta össze a községházára. A minisztériumi megbízott 30— 40 földhözjuttatott beleegyezésével Rackeresztur községet a Martonvásár és Vidéke Földművesszövetkezetbe szervezte be. 1945. december 10-én Rackeresztur község vezető jegyzője a fenti szövetkezet tevékenységi körére vonatkozólag felvilágosítást kért a Megyei Földbirtokrendező Tanácstól. Időközben a vezető Jegyző a Martonvásár és Vidéke Földművesszövetkezethez kirendelt Oláh Gábor, miniszteri biztos tudomására hozta, hogy a ráckeresztúriak a martonvásári földművesszövetkezetből ki óhajtanak válni és új, helyi földművesszövetkezetet alakítani. A miniszteri biztos utasította a keresztúri Községi Földigénylő Bizottságot hogy e kérdést tárgyalják meg, és a hozott határozatot juttassák el hozzá.

230 A helyi KFB, mint a juttatottak szerve 1945. november 29-én elhatározta, hogy Rackeresztur községben önálló földművesszövetkezetet létesít és a Martonvásár és Vidéke Földművesszövetkezetből kiválik. A helybeli FMSZ-t életképesnek tartják, továbbá úgy látják, hogy a megfelelő vezetők helyben is meglesznek. Befejezésül megjegyzik; „szükség nincs arra,