Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Ráckeresztúr

A századfordulón Ráckeresztúron vidéki (idegen) idénymunkásokat nem alkalmaztak. Első megjelenésük 1929-re tehető, mikoris 102 kiskőrösi munkás dolgozott. 1933-ban a Dreher-uradalom 145 zalai és 123 borsodi munkást, a Freund-uradalom 65 borsodi munkást alkalmazott. Az utóbbi két uradalom 1937-ben 343 vidéki munkást foglalkoztatott, főleg répamunkára.

1

"

3 Az alispáni bizalmas jelentés szerint, földreform céljára vagy a Dreher-birtok (Szent László-puszta) vagy az Ercsi községhez tartozó Miesner István és Jgnác-féle 800 hold, a ráckeresztúri határral összefüggő István-pusztai bérbirtok jöhet számításba. A jelentés végül megjegyzi: Ráckeresztúron telepítésre szükség nincs."

1

"' A ráckeresztúri gazdaság 1927-ben a községi elöljárósággal közölte, hogy a hozzájuk leszerződött 25 aratómunkás 6 hónap alatti keresete fejenként a következő volt: 806 kg búza, 124 kg rozs, 317 kg árpa és 95 kg zab volt.

1

"

5 A munkások keresete után nézzük meg az uradalmi tisztek keresetét. A virilisták névjegyzékében egy-két uradalmi gazdatiszt neve is megjelent. Pl. a Dreher-uradalomban 1926. I. félévében a főintéző 3100 P készpénzt, 4 hl bort, 21 q ocsút, és 3 m hold föld használatának értékét, míg a beosztott intézők 3000 P, ill. 2280 P készpénzt, 3 hl bort, 15 q ocsút és 2 m hold föld használatának értékét kapták. 1933 szeptemberétől az egyik intéző 6000 P-t, míg a másik intéző 4920 P-t, továbbá mindkettőjük lakást, fűtést és világítást 600 P-nek véve, 6 hl. bort, az első 3 m hold föld, míg a második 2 m hold föld használatának értékét s mindez pénzértékben kifejezve az első 6855 P, míg a második intéző 5750 P évi összjárandóságot kapott.

190 * A 2. Ukrán Front a Dunát elérve újabb probléma előtt állt: a Duna jobb partján hídfőállások kiépítése. Az átkelést heves tüzérségi tűz készítette elő. 1944. december 4-én az esti óráktól a tüzérségi tűz és az aknatűz egyre hevesebbé vált és teljesen lefogta a védelemre berendezkedett német egységeket. Csónakokkal és víz alatti harckocsikkal sikerült hat hídfőállást kiépíteni. December 5-én a németek a község irányába menekültek s heves utcai harcok után december 6-án Ercsi község Dunához közel eső része felszabadult. A szovjet katonák a következő napra a német egységeket kiűzték. A hídfőállások megszilárdítása után a szovjet csapatok Rackeresztur irányába törtek előre,

19

' s december 9-én Rackeresztur is felszabadult. 1945. január 20-án a németek újabb kísérletet tettek, hogy a Budán körülzárt egységeiket kiszabadítsák. Bár Hitler szigorú parancsot adott, hogy a német csapatoknak ercsi hídfőállásban nem szabad felmorzsolódni, mégis kiszabadító hadműveleteik sikertelenül végződtek, s így január 24-én Rackeresztur másodízben is felszabadult a náci németek megszállása alól.

19S Az élet megindulása után a Nemzeti Bizottság 1945. április 2-diki rendkívüli ülésén Major Jánost, vezető jegyzőt, Bán Árpádot, adóügyi jegyzőt és Daróci Istvánt, községi bírót állásából felfüggesztette. 199 A megválasztott ideiglenes elöljáróság a következőképpen alakult: ideiglenes jegyző: Damak Lajos; ideiglenes segédjegyző: Vészeli Sándor; 21 FMTÉ 21. 321