Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Ráckeresztúr

lehet betölteni, míg az 1908. évi törvényben előírt orvosi lakásról, akár bérlet, akár vétel útján nem gonoskodnak. 1928. évi bejelentés szerint egy házat nyolc évre (évenkénti 220 P-ért) bérbevettek. A képviselő­testület utasította az elöljáróságot, hogy a szükséges átalakítást végez­tesse el. 171 Az első világháború után az elemi iskola is súlyos anyagi helyzetbe került, 1922-ben 646 korona túlkiadás miatt a helybeli hitelszövetkezet­től kölcsönt kellett felvenni. Az iskolagondnoki ülés javasolta, hogy fenti kölcsönösszeg megtérítését a vallás- és közoktatásügyi miniszté­riumtól utólag kérelmezzék. Ugyanebben az évben a gondnoksági elnök javasolta, hogy november 1—március 31. között huzamos tanítás legyen. Ha délben tanítási szünetet tartanak, akkor a pusztákról bejáró 80_—100 tanuló nem talál otthont a községben s ráadásul a téli időben még töb­bet is kell fűteni. 1 ' 2 Az elemi iskola részére 1922-ben a Földbirtokrendező Bizottságnál megvételre 2 hold földet kértek, amit előjegyzésbe is vettek. 1 ''' 1923 24 tanévben a mindennapi tankötelezettek száma 259, az is­métlős iskolásoké 123, összesen 388 tanuló. 1939 szeptemberében 6 tan­erő 6 tanteremben 358 tanulót tanított. A tantestület 1927-ben 23 tanuló tankötelezettségét hosszabbította meg. Később pl. 1933-ban olyan álláspont alakult ki, akiknek a szülei a tankötelezettség meghosszabbítását nem ellenzik, azok járjanak tovább. Azok a szülők, akik nem óhajtják gyermekeiket tovább iskolába járatni, azoknak ne legyen a tankötelezettség meghosszabbítva. Ezenkívül or­vosi igazolvány alapján is történt felmentés. 1936-ban csak 5 esetben kérték a tankötelezettség meghosszabbítását és 28 esetben felmentést kértek. 1937-ben már csak egy tanuló tankötelezettségének meghosz­szabbítására került sor. Az elemi iskola beiratási díja 1921 22 tanévben 50 fillér. 1927 23 tanévben 68 fillér volt. 171 A temetőnek igényelt 4 kat. holdat átmenetileg 1927. október 1— 1931. szeptember 30. közti időszakra évenként és holdanként 121 pen­gőért adták bérbe. A korábbi szokásokhoz híven a bérleti díjat előre Szt. György és Szt. Mihály napján a községi pénztárnok kezéhez kel­lett befizetni. A bérlő köteles volt a bérbevett ingatlan után adót fizetni. A legeltetés joga a bérlőé volt. Szintén a korábbi szokásokhoz ha­sonlóan négy év alatt — a községi bíróhoz tett előzetes bejelentés alap­ján — a bérelt területet egyszer jól meg kellett trágyázni. A fentebb említett 2 hold földet a gazdasági ismétlő iskola részére igényelték. A gazdasági iskolában heti egy órát tartó gazdasági tanfo­lyamot végzett tanítónak évi 40, míg a gazdasági tanfolyamot nem végzett tanítónak évi 30 aranykoronát állapítottak meg. A gazdasági ismétlő iskola részére az elöljáróság 1927. évre 400 pengőt szavazott meg. A gondnoki utasítás 1923. májusában a tanutasítás értelmében a tíz éven felüli tanulóknak mezőgazdasági szünet engedélyezhető. A Dreher­uradalom intézősége és mintegy 80—90 tíz éven felüli tanulók szülei kér­ték mezőgazdasági szünet engedélyezését, ami októberben és áprilisban három-három heti szünetet jelentene.

Next

/
Oldalképek
Tartalom