Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Ráckeresztúr

Az adonyi járás főszolgabírója 1919. szeptember 4-én az elöljáróságot utasította, hogy a megszervezett polgárőrség számozott, fehér karszalagjait lebélyegzés végett terjessze be.

1

'

1

'' A további megtorlást szolgálta az adonyi járás főszolgabírójának 1919. szeptember 15-én kelt, az internálással kapcsolatban kiadott rendelete: ,,A bíróilag elítéltekkel szemben internálásnak helye nincs." ,,Azok ellenben, akik konkrét bűncselekmény elkövetésével nem gyanúsíthatok vagy az perrendszerűleg rájuk nem bizonyítható, s ennek következtében a bíróságok által szabadlábra helyeztetnek, akik a kommunista rendszer vezetői, exponensei voltak, egyszóval, akik a fennállott társadalmi és jogrend megdöntésében tettel, szóval és írásban tevékenyen is közreműködtek, továbbá azok, akik kommunista érzelmeiknek a múltban vagy jelenben nyilvánvcló tanújelét adták, s ezen magatartásuknál fogva a hatóságoknál alapos és indokolt gyanút keltettek az iránt, hogy a letűnt rendszer visszaállításán jelenleg is titokban dolgoznak anélkül, hogy az ily irányú cselekedetük a büntetőtörvénykönyvbe beleütköznék, végül azok. akik mint kommunisták közismertek és szabadlábon hagyásuk köznyugtalanságot vagy közelégületlenséget váltana ki a lakosságtól, azonnal őrizetbe veendők addig is, míg az ily egyének táborszerű összegyűjtéséről intézkedem, őrizetben tartásukról gondoskodni kell. Az őrizethez szükség esetén katonai karhatalmat kell igénybe venni."

145 A községi elöljáróság 1919. október 20-án jelentette, hogy a Tanácsköztársaság idején kifejtett tevékenységéért ,,Hollós János hivatalából kizáratott". A kommunista agitátorképző iskolát végzett Hollós János, szintén ezt az iskolát végzett feleségével Csehszlovákiába „emigrált"

146 Az ellenkező véglettel is találkozunk, mikor az ellenforradalmi rendszer Pier Mátyást. Mádai Józsefet és Daróczi Istvánt a kommunizmus alatt tanúsított hazafias magatartásukért vármegyei dicséretben részesítette.

1

'" 1919 nyarán a községben két cséplőgép (Mádai-Novoth 7 lóerős, Makacs Imre 8 lóerős) működött. Az aratók keresetét mutatja, hogy Bredák Gyula nyáron a Dreher-uradalomban 671 kg őszi búzát, 213 kg tavaszi búzát, 374 kg rozsot, 240 kg árpát és 381 kg zabot keresett. A Grünwald és Schiffer szomszédos rácszentpéteri gazdaságában páronként 600 kg búzát, 300 kg rozsot, 350 kg árpát és 281 kg zabot kerestek.

1

*

8 Az adonyi járás főszolgabírója 1919. szeptember 25-én az elöljáróságnak elrendelte, hogy a tanítók és az iskolaszék bevonásával a Velinszkyféle tankönyveket haladéktalanul semmisítsék meg. és annak megtörténtét jelentsék.

lí0 A községi elöljáróság 1919 szeptemberében utsítást kapott, hogy a román katonaság részére 60 q zabot v. árpát, 60 q szénát és 4 db vágómarhát az ottani Dreher Antal és Freund István gazdaságából foglaljon le, s úgy indítsák útba Székesfehérvárra, hogy 26-án reggel 8 órakor a széna és a zab a városmajorban, a vágómarha a városházán a közélelmezási hivatal megbízottjának átadható legyen. „Múltkori beszolgáltatás alól Freund István gazdasága kivonta magát — erre az esetre a csendőri felhívást is csatolták, ha a nevezett gazdaság a szolgáltatást ismét megtagadná.

150