Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Magyaralmás

Az 1926. áprilisi közgyűlésen Benkő József jegyző ismertette Székesfehérvár átiratát a község villamosítása ügyében. Azt válaszolták, hogy a község nem kapcsolódik be a villanyvilágítási körzetbe, mivel az uradalomnak van villanyvilágítása és a faluban 10 fogyasztó sem akadna. A következő évben újra megkeresték a községet, de a rossz anyagi helyzet miatt nem vállalta. 1930-ban Sigray István mérnök szakvéleménye nyomán a képviselőtestület kinyilvánította: ,,A villamosítás a Fejéivármegyei Villamossági RT-val volna megoldható." 1931 júniusában a közgyűlés elvben elhatározta a villamosítást, de semmiféle fizetési kötelezettséget sem vállalt. 1938 júliusában az alispán értesítette a községet, hogy az Iparügyi Minisztérium elhatározta Magyaralmás villamosítását. Erre a célra a közgyűlés a költségvetés 4%-át (azaz 600 P-t) szavazta meg. A szakértő kérésére ezt 6%-ra (1000 P) emelték, közvilágítási célokra (az utcahálózat hossza kb. 4 km). Az összeg felét a minisztertől segélyként kérték.

156 1926-ban az Alumíniumércbánya RT a Csákberénybe vezető útból területet kért a községtől a bánya kisvasútja részére. A község ezt díjtalanul engedte át, de a bánya köteles volt az átjárónál figyelmeztető táblát felállítani, az átjárónál kettős sínpárt elhelyezni, az utat a sínpártól 5—5 méterre kikövezni, a víz lefolyását biztosítani.

1

" Magyaralmáson is megalakult a helybeli hitelszövetkezet. Belépett a község és a gazdaközösség, mint erkölcsi testület. Hivatalos óráit vasárnap délután tartotta a községházán, a jegyzői irodában. Ügymenete, különösen a 200 holdas földbérlet miatt, annyira megnőtt, hogy lebonyolítása a jegyzői ügyintézést zavarta. A grófot kérték meg: adja bérbe a templom melletti öröklakást, ahol a szövetkezetet és a leventeotthont el lehet helyezni. A Hangya szövetkezet a római katolikus iskola melletti cselédlakást kérte az uradalom bérlőjétől, Auspitz Györgytől.

158 1926- ban a választók száma 435, 1927-ben 475. A növekedés 40 fő, 29,21 %.

159 1927- ben mozi felállításáról tárgyalt a közgyűlés. Egyhangúlag kimondták, hogy „egy mozgófénykép-üzem engedély megadását nem látja szükségesnek, mert az 1184 lélekkel bíró község lakossága oly szegény anyagilag, hogy az üzem semmi jövedelmet sem hozna, mivel a nép azt nem látogatná."

160 Az 1927. augusztusi közgyűlés telefon felszerelését a községházán feleslegesnek tartotta, „mert a bérgazdaságban van telefon és azon a sürgős közölnivalók közölhetők". Novemberben azonban az alispán elrendelte, hogy erre a célra a pótköltségvetésbe 700 P-t be kell állítani. Végül az összeget nem kellett kifizetni, mert a telefon költségeit a BM vállalta.

161 1928- ban 8000 P-ig terjedő államsegélyt helyeztek kilátásba. A község ezért lelkesen támogatta egy népház építését, ahol az orvosi rendelő és a csecsemővédő szoba is helyet kaphat, a leventeotthon és a hitelszövetkezet mellett. Az államsegély az építési költségek 60%-át fedezte, a többit a község és a szövetkezet viselte. A községházával szemben, a tűzoltószertáron felül, ingyen telket adtak.

162 1919 novemberétől kezdve többször foglalkoztak a hősi emlékmű felállításával. 1928-ban úgy határoztak, hogy addig is. amíg emlékművel tudják megörökíteni a hősi halottak emlékét, hősi fákat ültetnek a hoz-