Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Ráckeresztúr

Ha a jobbágy földjét parlagon hagyja, kilencedet ad utána a földesúrnak/'

8 A keresztúri jobbágyok 1766 januárjában ismételten panaszt tesznek a reájuk rótt elviselhetetlen terhek miatt. A közgyűlés a szolgabírón keresztül felszólítja a földesurat, hogy három héten belül adjon urbáriumot a jobbágyoknak és ezt jóváhagyás végett a vármegye elé terjessze be, ellenkező esetben a vármegye maga fogja megtenni törvényes jogkörénél fogva.'

19 Rötth Ignác szolgabíró 1766 júliusában jelentette, hogy amikor a ráckeresztúri úrbéri ügyben a megyei törvényszék döntését végre akarta hajtani, a jobbágyok az ítélet végrehajtásával szembehelyezkedtek és megátalkodva kijelentették, hogy évenként 12 napnál többet nem hajlandók a földesuraknak robotolni. A közgyűlés oly értelmű határozatot hozott, mivel a jobbágyok engedetlensége a felső rendelkezéseket sérti, ill. azokkal ellenkezik, ezért elrendeli, hogy Rackeresztur lakosai közül azokat, akik Rötth szolgabíró előtt vakmerő kijelentéseket tettek a vármegye börtönébe be kell hozni/° A ráckeresztúri jobbágyok 1766 augusztusában panasz tárgyává tették földesuraik kegyetlenkedéseit. Emiatt néhányan elhagyták a falut. Már korábban is többször panaszkodtak és orvoslást kértek. Ujabban Szűcs László, az egyik közbirtokos a nála dolgozó jobbágyától, aki reggeltől estig lovainak abrakoltatása nélkül elvégezte a reá bízott feladatokat, még késő este is a munka folytatását követelte, mivel a jobbágy vonakodott azt megtenni, ezért villával fejbe vágta úgy, hogy az ember nyomban összeesett. A közgyűlés határozata: az eset kivizsgálására a járási főszolgabírót küldte ki.

51 Vörös Ignác alispán 1766 augusztusában a főispánnak jelentette, hogy a megyei törvényszék revideálta a ráckeresztúriak urbariális perét és annak reprezentációját felterjeszti. A partikuláris gyűlés jóváhagyta, hogy 100 emberből álló gyalogos és lovas katonaság állíttassék fel. ,,De minthogy a parasztok zendülése nem látszik nagyobbodni." Nem szükséges ennyi ember zsoldjával az államkasszát terhelni. Elegendő volna 20 lovas és 20 gyalogos. ,,A megye fogháza rakva vagyon a rossz fejes parasztokkal és cselekedet revíziójára Szt. István király nap után törvényszéket fogunk tartani, ahol is érdemlett büntetéseket vévén, ismét hazabocsátjuk, hogy itt való tartóztatásuk haszontalan ne légyen. A ráckeresztúri plébános 1767-ben újólag panaszt emelt a szentpéteri prédikátor ellen, aki a faluban esketett és temetett nemcsak reformátusokat, hanem evangélikusokat is. A helytartótanács elrendeli, hogy ezután vagy a plébános temessen, vagy letéve a neki járó stólát, a prédikátor.'

3 Mária Terézia korában, 1768 áprilisában Rackeresztur úrbéri tabellája a következőképpen nézett ki: A községben 30 ötnyolcadtelkes jobbágyot írtak össze, akik 18 6/8 sessiot bírtak, amely 30 pozsonyi mérő terjedelmű belsőségből, 645 hold szántóból és 60 szekér szénát termő rétből állt. Egy jobbágynak átlag 1 pozsonyi mérő belsősége, 21 1/2 hold földje és 2 szekér szénát termő rétje volt. A jobbágyok terhei: 1102 1/2 marhás vagy 2205 gyalogrobot, 30 ft cenzus, 112 1/2 font fonás, 37 db kappan, 37 db csirke és 225 db