Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Kállay István: Pátka
bol szaporodott. A vadászati jogot, évi 230 K-ért, még mindig Tallián Vilmos bérelte. A bérleti díjat az iskolaszék kapta, az iskolák segélyezésére. 101 Közepes termésű évben (1901) a búza 6, a rozs 8, az árpa 6, a zab 7 mázsát hozott k. holdanként. A hesseni légy és a szárazság pusztított. A kapások és a szőlő szép. 10,1 A Törzskönyvbizottság megállapítása szerint (1903) a község neve Pátka, a székesfehérvári járásban. Külterületi lakott helyek: Baglyosi szőlőhegy, Beírnajor, Géza-major, Ság-major, Kőrakás, Fülöp-major és Mária-ma jor. l,iG Az 1905-ös osztrák hely- és közlekedési lexikon szerint magyar falu Fejér megyében. Bíróság Székesfehérvárott, postája Bicskén és Székesfehérvárott. 167 Az 1909-ben megállapított adóközségi terület és kataszteri tiszta jövedelem; szántó 6702, kert 105, rét 679, szőlő 199, legelő 691, nádas 8, erdő 118 kh. A termőterület összesen 8502, terméketlen 301, az egész határ területe 8803 kh. A kataszteri tiszta jövedelem 103 060 K. A földrészletek száma 9898, a birtokíveké 723. 108 A századelő helyzetéről ad képet a Népszava 1902. évi cikke: ,,Se szeri, se száma a panaszoknak, melyek szerint a vidéken a legkegyetlenebb vakmerőséggel fosztogatják a népet azok, kiknek éppen védelmezni kellene . . . így cselekszenek Pátkán is. 50—60 embernek elhullott a disznója, s megbüntették a felét azért, mert nem jelentették. A másik fele nem jelentette be, azokat nem büntették meg, mégpedig azért nem, mert azok közelebb ültek a tűzhöz, ti. közöttük volt a bíró úr, a tiszttartó úr, a plébános úr és még több urak, A szegények hadd fizessenek, azok bizonyosan jobban bírják, mint a gazdagok. Ezenkívül most megcsinálták azt a dicső dolgot, hcigy akinek egy akó bora terem, annyi fogyasztási adót fizet, mint akinek 100 terem. Sok-sok hasonló apróbb dolgot eszelnek ki az urak, melyek mind igen alkalmasak, ha egyébre nem, az elkeseredés növelésére. Hogy ebből mi a haszon, azt majd megtudjuk 160 később". A szociáldemokrata pártszervezet 1903 májusában alakult meg. Már a megalakulásnál tömegesen iratkoztak be a munkások, „mely körülmény örvendetes jele annak, hogy eszménk Fejér megyében napról napra tért hódit" — írta a Népszava. 170 A bizalmas jelentés szerint „a szociáldemokrata agitáció hatása erős. Az aratási munkák idején várható a mezőgazdasági munkások sztrájkja". 171 1903- ban két népgyűlésről van tudomásunk. Az egyiket júniusban tartották, témája a szervezkedés célja és haszna és mit akarnak a szociáldemokraták. A másik novemberben volt, ezen az általános titkos választójog, a szervezkedés célja és haszna és a sajtó volt napirenden. 1 ri 1904- ben minden népgyűlést betiltottak, mert a szociáldemokraták agitációjának hatására szinte népmozgalom kezdődött a községben. Ennek élére Simon József, a fiatal napszámos állott. A hatóság az előző évi népgyűlések hatására zárkózott el a pátkai szocialisták által tervezett népgyűlésektől, mert akkor Garbai Sándor budapesti asztalossegéd és Alvári Ferenc fehérvári rézöntősegéd szónokolt. 1,:!
