Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Mezőszilas

190 KT. VB. 1975., 1976., 1977. jkv. 191 KT. VB. 1977. évi jkv. 192 Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében. FMTÉ. 4. k. Szfvár. 1970. 559—678. 1. és Fejér megye Statisztikai Évkönyve. 1970., 1980. évf. 193 KSH. 1960. évi népszámlálás. 3. b. Fejér megye adatai. 192. 1. 194 Lásd: 192. sz. 195 KT. VB. 1955., 1979., jkv. és 193. sz. 196 KT. VB. 1954. jkv. 197 KT. VB. 1960., 1970., 1975., 1980. jkv. 198 Lásd: 108. sz. 199 KT. VB. 1954., 1956. jkv. 200 FML. Mezőszilasi Haladás Termelőszövetkezet iratai 1956. 201 KSH. Fejér megye fontosabb statisztikai adatai. Szfvár. 1958., 1959., 1960., 1961. évfolyamok. 202 KT. VB. 1962—1975. jkv. Termelőszövetkezeti beszámolók. 203 KT. VB. 1970., 1972., 1973., 1975., 1977. jkv. 204 KT. VB. 1960—1980. jkv. 205 KT. VB. 1958—1975., jkv. 206 KT. VB. 1966., 1968., 1974., 1978., jkv. 207 KT. VB. 1970., 1972., 1976., 1979. jkv. 208 Képv.-test. jkv. 17/1948., 56/1948., 65/1948. sz. 209 Uo. 47/1947., 68/1947., 34/1948., 57/1948., 58/1948., 59/1948. sz. 210 Tatár Klára: Mezőszilas egészségügyi ellátásának fejlődése 1945-től napjainkig. Mezőszilas 1969. FML. Kézirattár. 211 KT. VB. 1965., 1968., 1975., 1980. jkv. 212 KT. VB. 1968., 1971., 1976., 1979. jkv 213 KT. VB. 1954—1980. jkv. Iskolai beszámolók. 214 Fejér megye statisztikai évkönyve. Szfvár. 1971. 342—343 1. és KSH. 1970. évi népszámlálás. Fejér megye adatai Bp. 1971. 366. 1. 215 KT. VB. 1963—1978. jkv. Iskolai beszámolók. 216 KT. VB. 1954. jkv. 217 Lásd: 192. sz. 218 KT. VB. 1974. jkv. 219 KT. VB. 1978. jkv. 220 KT. VB. 1976. jkv. Ángyád A Mezőszilastól északra fekvő puszta Ángy (1565), Annyan ((1698), Annyad (1760), Külső Ángyád (1774), Belső Angyád (1774), Innenső-, Túlsó-, Zichy Ángyád (1858), Felső Ángyád (1888), Kopaszángyád (1962), Innenső-, Túlsóángyád (1964) és Szabadángyád (1968) néven szerepel a forrásokban.

1 A helység nevének eredete nem ismert. Az előző helynevek a külterületi lakott hely névváltozásain kívül a nagy kiterjedésű puszta különböző részeit is jelzik. Először 1565-ben fordul elő, mint a simontornyai szandzsákhoz tartozó birtok, amelynek jövedelme 140 akcse volt, és lakói 100 akcse búzatizedet, 20 akcse kétszeres tizedet és 20 akcse szánatizedet fizettek a töröknek.'

2 Az adók után ítélve nem lehetett jelentős lélekszámú település. Mivel korabeli összeírások nem jelölnek adófizető népességet a területen, lehetséges az, hogy az előbbi adókat nem helybeli birtokosok fizették a puszta után. Legközelebb 1636-ban olvashatunk róla, ekkor Ángyádot Bolhással együtt Szily György, Kenessey István és fiai kapták királyi adományként.

3 1697-ben Ángyád Szili Györgyre eső részébe Bogács Ferencet iktatták be/' Ugyanebből az évből származik egy