Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Kurucz János: Mezőszilas
A Lajoskomárom és Vidéke Takarékszövetkezet Mezőszilasi Kirendeltségét 1966-ban hozták létre. 1968-ig a takarékszövetkezet által folyósított hitelek 80%-át háztartási kisgépek és televízió vásárlására vette igénybe a lakosság. A betétállomány 1966-ban 285 ezer Ft, 1968-ban 857 ezer Ft volt. A kirendeltséget Molnár Gyuláné vezette 1966-tól. 1977-re a takarékszövetkezet taglétszáma meghaladta a 700 főt, kamatozó betétjeinek értéke 4 600 000 Ft, gépkocsinyeremény-betétállománya 120 ezer Ft körül mozgott ez évben. A postán elhelyezett betétállomány 5 442 970 Ft volt 1978-ban. Az újságelőfizetők száma a következőképpen alakult 1978-ban: Népszabadságra 171, Népszavára 38, Magyar Nemzetre 6, Megyei Hírlapra 170 és Szabad Földre 251. A rádió- és televízióelőfizetők száma 619, illetve 520 volt 1974-ben. 20 " 1970-ben egy gázcseretelepet és egy gépkocsitárolót adtak át a községben. A Siómenti Körzeti ÁFÉSZ Mezőszilasi Kirendeltsége patyolat és háztartási kisgép-kölcsönző szolgálatot vezetett be 1970-ben. Az 1970-es évek elején került sor az új tűzoltószertár és a lovascsárda átadására. 1972-ben 1 600 000 Ft költséggel áruház épült Mezőszilason. 1976ban a Sárbogárdi járás 4 szövetkezetének egyesülésével a Siómenti ÁFÉSZ-t a Sárbogárdi ÁFÉSZ 6. egységéhez kapcsolták. A szövetkezet mezőszilasi kirendeltségének 600 tagja volt 1976 végén. Az ÁFÉSZ 1 iparcikkboltot, 4 élelmiszerüzletet, 1 tüzéptelepet, 1 szikvízüzemet, 1 kisvendéglőt, 1 italboltot és 2 felvásárlótelepet üzemeltetett 1977-ben. Ezek többségét a földművesszövetkezettől vette át a kirendeltség. 1979től 1 iparcikküzlet, 3 élelmiszerbolt, 1 zöldségkereskedés, 3 vegyesárubolt, 1 húsüzlet, 6 vendéglátóipari egység, 1 gyermekélelmezési egység, 1 patyolatátvevőhely, 4 felvásárlóhely és a szikvízüzem tartozott a ÁFÉSZ-hoz. 207 A felsoroltak közül több Igaron üzemelt 1980-ban. A községi gázcserepetelepet a Gázipari Tröszt, az üzemanyagkutat az ÁFOR működtette. A község elöljárósága még 1948 januárjában kérelmet terjesztett fel az Országos Földhivatalhoz, hogy a Strommer kastélyt kórház vagy szülőotthon létesítésére a település igénybevehesse. A kórházat Dég, Lajoskomárom, Igar, Simontornya, Ozora, és Pusztaegres bevonásával kívánták létrehozni. A kastély a község tulajdonába került azzal a kikötéssel, hogy abban zöldkeresztes házat, szülőotthont, védőnői, orvosi és bábalakást volt köteles felállítani. 208 Az 1949-ben átadott szülőotthon felügyeletével a községi orvost bízták meg, szülésznői megbízatást havi 40 Ft tiszteletdíjért az egyik községi bába kapott, a melléje szerződtetett ápolónőnek 100 Ft tiszteletdíjat határoztak meg. Felső Jánosné községi szülésznő még 1948-ban nyugdíjaztatását kérte, a megüresedett állást ideiglenes időre Progl Lőrincné lajoskomáromi szülésznő foglalta el. Ugyanebben az évben a Lajoskomáromhoz tartozó Középbogárd székhellyel bábakör megszervezésére került sor, ehhez Mezőszilas Alsóbogárd-pusztája is csatlakozott. 1947-ben a képviselő-testület az Országos Mentőegyesület részére tagsági díj címén 300 Ft-ot szavazott meg. 209 A községben orvosi szolgálatot Feszi Ernő, Gátszegi István, Szlatárovics József, Nemes Mária és Domoszlai József látott el 1945-től. Zsemberi Jenő után Sziebert Elek csaknem 30 évig volt Mezőszilas állatorvosa.
