Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Mezőszilas

Az iparban foglalkoztatottak többsége a környező nagyobb településekre járt el dolgozni, a termelőszövetkezet és az állami gazdaság mellett a helyi kulturális és szociális intézmények, a takarékszövetkezet, a kereskedelmi boltok, a Dunaújvárosi Üzem Sütödéje és egyéb más, a jegyzet következő részében szereplő intézmény, szerv és vállalat biztosított munkalehetőségeket az 1970-es években. Az 1960-ban feljegyzett 3434 fő népességből a 14 év alatti gyermekek száma 1074, a 15—40 éveseké 1117, a 40—60 éveseké 859 és a 60 év feletti lakosok száma 384 volt. Az 1960-ban Mezőszilashoz tartozó Belső Tü/crő's-pusztán 60, Égettház-pusztán 14, HaZom-pusztán 16, Hordóvölgy-pusztán 9, Huszár-pusztán 29, Kiácz-tanyán 8, KttZa-pusztán 47, Sörfőző-pusztán 7, Tükrösújtelepen 57 és Vaskapu-pusztán 3 lakos élt.

103 A község cigánylakóinak száma 58 volt 1965-ben. A lakásadatok a következőképpen alakultak 1960 és 1980 között: 1960 1970 1980 lakások száma 954 852 808 1 szobás 498 277 140 2 vagy ennél több szobás 456 575 668 villannyal ellátott 298 734 789 vízvezetékkel ellátott 13 23 227 prop. bután gázfogyasztók száma 311 337 607 Mezőszilast a megyei községek rangsorában demográfiai szempontokat figyelembe véve az 54., iparilag, a 75., mezőgazdaságilag, a 28., kereskedelmi ellátottság szempontjából a 31. helyre sorolták 1960-ban.

19

'

1 A község határában már az előző időkben is az erdőterület jelentéktelen nagysága volt jellemző. Ezen a helyzeten a község vezetése még az 1950-es években próbált változtatni. Több száz holdas területet fenyő és tölgyfacsemetével ültettetett be, de az ültetvény a legeltetések és a kaszálások során tönkrement. A továbbiakban a Legeltetési Bizottság vette használatba az erdőnek szánt területet. Az 1950-es évek közepén ismét jelentkezett a külterületi lakott helyek átcsatolásának témája. Az anyaközségtől távol eső puszták igazgatása komoly gondot okozott, ezért olyan tervek foglalkoztatták a községi tanács testületét, hogy további pusztákat kapcsolnak át a szomszédos településekhez. Belső- és Külsősári után Dűltakol és Hangász-puszta is Lajoskomáromhoz került 1955-ben. 1979-ben egy újabb területrendezéssel Sári újmajorl, Tüskés-majort és Alsóbogárdot is Lajoskomáromhoz csatolták. Ugyanebben az évben Tóti és Kuia-puszta az ozorai határ része lett. A Lajoskomáromhoz kapcsolt Belsősári lélekszáma 57, Külsősárié 234, DaZíakoZ-pusztáé 5 és Hangász-pusztáé 25 volt 1960-ban. Mezőszilas határában Harasztbogárd, Hármashalom, Hordóvölgy, Gyönköd, Becsali, Topán, Tükrös, Külsőtükrös, Báránd, Szúnyog, Ángyád, Zichyángyád, Huszár-puszta és Zöld-major maradtak 1979-ben.

193 Ezek a külterületek ez időre már jócskán elnéptele-