Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Mezőszilas

A szakigazgatási szerv vezetőin kívül vb-tagnak Csóka Józsefet, Érsek Ferencet, Molnár Jánost, Német Jánosnét és Zrínyi Ferencet választották meg 1955-ben. 1954-ben a következő állandó bizottságokat hozták létre: Mezőgazdasági B. (vezetője Borza Sándor), Begyűjtési B. (Csigi József), Pénzügyi B. (Suszter József), Népművelési és Oktatási B. (Molnár Dezső), Egészségügyi B. (Latos Ferenc), Legeltetési B. (Szabó Ferenc). 1958-tól a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, a Mezőgazdasági, a Művelődésügyi, az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság egyaránt 7-7 taggal, a Községfejlesztési Bizottság 8 taggal működött.

187 A községre kivetett beszolgáltatási terv 79 vagon búza, 8 vagon rozs, 6 vagon árpa, 35 vagon zab, 82 vagyon kukorica, 24 vagon napraforgó, 806 hl. tej, 9818 db tojás, 9243 kg baromfi, 996 q sertés és 435 q szarvasmarha volt 1955-ben. Egyérelmű, hogy ezt az előírt mennyiséget a település lakossága nem tudta teljesíteni. A III. békekölcsönből 224 fő 114 700 Ft., a IV. békekölcsönből 104 lakos 8250 Ft., az V. békekölcsönből 136 fő 12 750 Ft értékben jegyzett elő. Az előjegyzést nem követte ilyen mértékű befizetés. A községi tanács a 600 Ft alatti jövedelemmel rendelkezőknek 30 Ét, a 6—900 Ft közöttiek részére 90 Ft, a 900—1500 Ft közöttieknek 90 Ft és az 1000 Ft feletti jövedelmű lakosok részére 100 Ft községfejlesztési adót határozott meg 1955-ben. Az 1954. évi községi költségvetésből utak karbantartására 14 ezer Ft, iskolafejlesztésre 32 ezer Ft, állatorvosi rendelő építésére 6800 Ft, tűzrendészeti feladatok végrehajtására 3400 Ft, tanácsház építésére 12 ezer Ft és a szociális gondozottak segélyezésére 5200 Ft kiadás történt. A Legeltetési Bizottság a községi pásztor bérét állatonként 12 q búzában, 2 kéve tengeri szárban és 120 Ft készpénzben határozta meg. A község állatait őrző tehenes az említetteken kívül 1 1/2 k. hold illetményföldet kapott.

188 A költségvetés szerint a bevétel az 1963. évi 917 ezer Ftról 276 ezer Ft-ra esett vissza 1965-ben. 1963-ban a községi társadalmi munka értéke 95 ezer Ft-ot, 1965-ben már 108 ezer Ft-ot tett ki. Fásításra 1963-ban 4800 Ft-ot, 2 évvel később 9900 Ft-ot költött a szakigazgatási szerv. Az 1960-as évektől felállításra tervezett vízműre 216 ezer Ft-ot irányoztak elő 1962-ben, a villanyhálózat bővítésére 290 ezer Ft-ot, iskolafejlesztésre 9600 Ft-ot és kulturális célokra 38 ezer Ft-ot jelölt meg a költségvetési terv. A malom leállításával évi 60 ezer Ft bevételtől esett el a község 1961-től. 1970-ben a tanácstagok száma 35, a vb-tagok száma 7 volt. A községi tanács apparátusában 1 igazgatási előadó, 1 gazdasági előadó, 1 pénzügyi előadó, 1 hivatalsegéd és takarító alkalmazott dolgozott 1970-ben. Ezt megelőzően Mezőszilast az Enyingi járás megszűnésével a Sárbogárdi járáshoz kapcsolták 1961-ben.

189 1975-ben 1227 adókötelest jegyeztek a településen, ezek terhére összesen 1 065 693 Ft adót vetettek ki. A termelőszövetkezeti tagok adóját a TSz. rendszeresen egy összegben utalta át a községi tanács számlájára. 1976-ban a lakossági adókból 685 ezer Ft, a termelőszövetkezet adójából 737 800 Ft folyt be, az állami hozzájárulás összege 1 306 800 Ft volt, társadalmi munka teljesítésként 1 107 000 Ft-ot számítottak fel. Ugyanebben az évben az 5 pedagóguslakás, 1 orvoslakás és'az 1 rendőrlakás felépítése, valamint az óvodakerítés 355 ezer forinttal terhelte a tanács költségvetését. A. még mindig épülő vízmű