Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Mezőszilas

vasóköri tag, Papp Emma református tanítónő és Batári István MADISZtag. 1946 május közepén megalakult a Szociálpolitikai Bizottság, amelynek elnökévé Kara Jánost, titkárává Tóth Zoltánt és jegyzőjévé Németh Pétert választották. 1947 decemberében az MKP helyi szervezete visszahívások miatt Berki Imrét és Molnár Józsefet delegálta a képviselő-testületbe. 1949-ben lejárt a községi elöljárók megbízatása. A tisztújító közgyűlés községi bírónak Kazó Györgyöt, helyettes bírónak Varga Jánost és közgyámnak Sóthy Gyulát választotta meg.

1G:i Mezőszilas lakossága 4300 volt 1945 végén, ebből 1500 volt férfi, 2200 nő és 600 a 17 éven aluli gyermek.

101 Az 1946-ban feljegyzett 4220 lélekszámból 108 1 éven aluli, 320 1—6 éves gyermek volt. A község lakosságából 3651 főt lisztben önellátónak és 2850 főt zsírban önellátónak jelölt meg egy 1946-os összeírás. 1946-ban Sári-pusztán 200, Tátiban 250 és Alsóbogárdon 200 lakost jegyeztek fel. Hatósági tejre 128-an jogosultak. A község lakóépületeinek száma 640 volt, ebből Sáriban 40, Tótipusztán 60 és Alsóbogárdon 20 épületet jegyeztek 1946-ban. Ugyanakkor 1032 háztartást írtak össze. A háború alatt a községben 40 lakóház pusztult el teljesen, lakhatatlanná az előbbieken kívül további 34 épület vált. A község szegényházának leégése miatt a gondozásra szorultakat az Erzsébet téri egykori istállóban, majd az átalakításra váró tűzoltószertárban helyezték el. A községi szegények 500 P havi segélye a községi jegyző jelentése szerint már 1 doboz gyufa vásárlására sem volt elegendő 1946-ban, ezért a segélyt a továbbiakban 30 kg szemestengeri árában határozta meg a képviselő-testület.

105 A helyi dobolás díja 1945 végén 200 P, a vidéki dobolás díja 400 P volt. A pénz gyors devalválódása miatt a dobolás díját 51 kg morzsoltkukorica árára emelték 1945 novemberében.

100 A községi kézbesítők is fizetésük megemelését kérték, ezek bérét az előzőkben megállapított 1000 P-ről 250 kg búza árára emelték. A községi mezőőrök havi illetménye 1945 júliusában 250 kg búza ára, az éjjeliőröké 400 P, a bikagondozóé 1000 P és a gyepmesteré 120 P volt 1945 végén.

1C; A községi közalkalmazottak és szegődményesek 1946-ban már természetben kapták meg illetményüket. A községi útkaparói állást a költségvetési nehézségek miatt a képviselő-testület megszüntette. Mezőőr-szolgálattal 15 személyt bíztak meg 1949-ben.

108 1946-ban a községi tűzoltók száma 66 volt, ebből 2 volt a tisztek, 4 a tisztesek és 60 a köztűzoltók száma. A szakasz 2 kézifecskendővel, 4 fm szívótömlővel, 120 fm nyomótömlővel és 2 villával rendelkezett.

109 1946 végén ismét a kézbesítő szolgálat tagjai fordultak panasszal a képviselő-testülethez. A kézbesítők azt sérelmezték, hogy a területükhöz tartozó 22 puszta közül több lakott helység 6—14 km-re fekszik az anyaközségől, ennek a nagy területnek a bejárása nagy igénybevételnek teszi ki a szolgálatot teljesítőket. A kézbesítők közül a hetes ügyeletet adó az éjjeliőröket is köteles beosztani és ellenőrizni, ezért napi 16—18 órát is teljesít. Az ilyen sok munkáért a havi 96 Ft bér igen kevés. A kézbesítők panaszára reagálva 1 pár bakancs és egy öltöny ruha fizetéskiegészítést határozott meg az elöljáróság.

170 1945 végén Totth Lajos községi főjegyző 530 ellátatlan részére 3568 kg liszt kiutalását kérte a Veszprémi Közellátási Felügyelőségtől. A lisztre szorultak közül 268 fő volt fizikai munkás, alapfejadagra 224-en jogosultak. A segélyezésre fel-