Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Kurucz János: Mezőszilas
értelemgyarapítás és helyes társalkodás céljából alakult, hol a zajos magaviseletek, czivódások és illetlenségek meg nem engedtettek". 141 Az egyesület a későbbiekben nem felelt meg ezeknek a nemes követelményeknek, épülete duhaj mulatozások színhelye lett, ahol kártyacsaták és fogadások révén éjszakánként vagyonok cseréltek gazdát. Ilyen okok miatt a Kaszinó működését az 1800-as évek végén beszüntették. Az egyesületben zajló élet még inkább világossá tette a szilasbalhási közbirtokosság és a község szegényosztálya közötti ellentétet a 19. század második felében. A 20. század elején erőteljesen megnőtt Szilasbalháson és főleg külterületi településein a katolikus felekezetű lakosság száma. Az 1900-ban feljegyzett 4459 fő lakosságból 2448 volt katolikus, 1786 református, 61 evangélikus és 160 zsidó. Ez a felekezetek közötti arány a következő évtizedekben sem változott lényegesen. A községhez tartozó pusztákon is a katolikus felekezetűek többsége volt jellemző. Tükrös, Huszár, Zichyángyád, Alsóbogára, Halom és Tóti külterületi településeken összesen csak 73 reformátust jegyeztek 1928-ban. m 1848-tól 1928-ig a következő lelkészek láttak el egyházi szolgálatot: Kálmán Ferenc, Csonka Károly, Balogh Sándor, Szabó Dávid, Pécsváradi József, Kovács Kálmán, Korocz Géza, Pécsváradi Géza és ismét Kovács Kálmán. A katolikusok túlsúlya ellenére a község önálló egyházzal nem rendelkezett, a katolikus lakosságot a dégi egyház látta el 1935-ig. Közadakozásból már 1914-ben rendelkezésre állt a templomépítésre szánt összeg, de ezt hadikölcsönökbe fektették. A szilasbalhási r. katolikus egyházközség 1931-ben, mint a dégi plébánia leányegyháza alakult meg, majd 1935-ben önálló lelkészség lett. A templomot 1935-ben kezdték építeni, és átadására 1937-ben került sor. Az építés költségeit a helyi lakosság adományaiból és országos gyűjtésből fedezték. m A községi képviselő-testület 3000 P-vel járult hozzá a templom felállításához. 17 '' 1 Az izraelita imaházat 1867-ben építették, és 1964-ig állt fenn. A szilasbalhási izraelita egyház első rabbija 1819-től Heckt Mózes volt, őt Herzfeld Móric 1856-tól, Beutum Salamon 1874-től és Klein Albert 1929-ig követte. A századfordulón 1 református, 1 r. katolikus, 1 izraelita felekezeti elemi népiskola működött a településen. A református iskola tanulóinak száma 1860-ban 184, 1895-ben 231 volt. 1848-tól az iskola tanítói sorrendben a következők voltak: Lapos Dániel, Nádasdy György, Juhász Vince, Barsy Mihály, Onódy Zsigmond, Vámos János, Molnár Lajos, Segesdy Miklós, Szalay József, Borsos Endre, Ángyán József, Kiss József, Fazekas József, Gueth Sándor, Horváth József, Bátky Károly, Orh Pál, Faragó István, Bakó Imre, Szabó László, Markó Sándor, Borsos László, Győrffy Móric, Ormándi János, Köntös Mihály, Cseresznyés János, Somogyi László, Szép Lajos, Ömböli Aladár, Izsák János, Harák Béla, Paál József, Jakab Pál, Istári Ambrus és Cseszkó Sándor. 1 '" A református iskolában a vezető tanító mellett rendszerint egy segédtanító foglalkozott a gyermekekkel. 146 Az iskola tanítói a következő járandóságokat kapták 1880-ban: 12 ezüst forint, 25 pozsonyi mérő búza, 28 kg só, 2,5 öl tűzifa, 8,4 kg faggyú, 14 hold szántó, 10 hold kukoricaföld, iskolásonként 1 mérce zab és 1 csirke. 1 '"
