Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Mezőszilas

Istvánt, Berki Istvánt, Joó Istvánt, Puska Ferencet és Latos Ferencet választották. A helyi tanács tagjai közül Fáncsik János, Szabó István, Belényi István az Enyingi járás munkástanácsának is tagjai lettek. A Munkástanács Intéző Bizottságának megalakítására május 5-én került sor Szilasbalháson. A direktórium vezetőjévé Fáncsik Jánost, tagjaivá Szabó Istvánt, Belényi Istvánt és a tóti-pusztai Tóth Ferencet választották. Április 20-án az SZDP helyi szervezete az MSZP Szilasbalhási Csoportjává alakult át. A 250 tagot számláló népcsoport vezetője szintén Fáncsik János, titkára Paál Lajos segéd jegyző lett. 1919. május l-jén a községben nagy tömeg emlékezett meg a proletariátus ünnepéről. A direktórium a közelgő aratások előtt arató- és cséplőcsapatokat szervezett, ezek élére Inotai Lajost, Inotai Istvánt, Major Istvánt és Dobos Lajost állították. A Harasztbogárdon dolgozó 60 pár aratótól az intéző megvonta a szerződésben foglaltakat, mire az aratók abbahagyták a munkát, és Tóth Ferenc segítségét kérték. Az aratószerződések betartásával folytatódott a munka. Az enyingi járás Intéző Bizottságának felhívására májusban 22 olyan családot írtak össze Szilasbalháson, akik budapesti munkásgyermekek nyaraltatását vállalták. Május 4-én a községi munkástanács ülésén részt vett Darabos Lajos, a Vörös Őrség budapesti II. dandárának egyik századparancsnoka, és beszédet tartott a megjelenteknek.

120 A Tanácsköztársaság bukása után a szilasbalhási munkástanács és direktórium vezetőit elfogták, közülük Tóth Ferencet, valamint Darabos Lajost 1919 augusztusában meggyilkolták Prónay emberei. A szilasbalhási eseményekben tevékeny szerepet játszó Fáncsik Jánost, akit június 12-én Veszprém megyében a tanácsok országos gyűlésére delegált, 1920ban 1 évi szabadságvesztésre ítélték. Darabos Lajos budapesti munkás a házassága révén került kapcsolatba a sziiasbalhásiakkal. Mozgalmi tevékenysége során a tóti-pusztai Tóth Ferenccel létesített szorosabb kapcsolatot. Puska Ferenc helybeli napszámos az 1919. május 4-i népgyűlés hatására önként jelentkezett a Vörös Őrségbe, és mint a pápai egység katonája, részt vett az intervenciósok elleni harcokban. Szeptember 10-i elfogása után annyira megkínozták, hogy élete végéig viselte ennek nyomait. Tóth Ferenc tóti-pusztai kovácsmester az SZDSZ helyi csoportjának volt a vezetője, és 1919 nyarán a tóti gazdaság szocializálásában fejtett ki aktív tevékenységet. 1919. augusztus 13-án Enyingen gyilkolták meg. Latos Ferenc szintén paraszti családban született. A Tanácsköztársaság bukása után társaival együtt Enying, Székesfehérvár, Siófok, Veszprém, és Hajmáskér volt meghurcoltatásának útja. Hoffmann Ottó, Hoffmann Mór népiskolai tanító fiaként született Szilasbalháson 1902-ben. Apját a Tanácsköztársaság leverése után bebörtönözték. Ottó az illegális kommunista párt tagjaként fejtett ki aktív tevékenységet Budapesten. 1932-ben a Szovjetunióban pártiskolán vett részt. 1934-ben Budapesten meggyilkolták. 1969-ben a község KISZ-szervezete Hoffmann Ottó nevét vette fel. Az ugyancsak szilasbalhási származású Lorsy Ernő az 1910-es években a Galilei Kör tagjaként fejtett ki ellenálló tevékenységet. A Tanácsköztársaság idején a Közoktatásügyi Népbiztosság államtitkárává nevezték ki. Az emigrációban Károlyi Mihály titkáraként tevékenykedett. Lorsy