Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Mezőszilas

naky Györgyné fuvardíja megegyezett a községi orvoséval. 1930-ig az előző személyen kívül Rompos Józsejné és Kovács Gyuláné láttak el szülésznői szolgálatot Szilasbalháson.

122 Lorsy községi orvost dr. Feszi Ernő követte az egészségügyi szolgálatban. A község gyógyszerellátását helyi gyógyszertár biztosította a községben a 19. század végétől. Ennek felállítását már 1875-ben kérelmezte a település, létesítésének idejét nem ismerjük. A gyógyszertárat Kovács Ignác vezette. 1901-ben egy olyan terv készült, miszerint Szilasbalhás, Dég, Lajoskomárom és Mezőkomárom falvak összefogásával állatorvosi kört hoznak létre. 1902-ben ez úgy módosult, hogy Dég és Szilasbalhás alkotott volna egy kört, de Dég elöljárósága csak úgy járult hozzá ennek realizálásához, ha székhelyül Déget választják. Szilasbalhás önálló állatorvosi állást hirdetett meg 1902-ben.'3 Ezt dr. Csepke Gábor foglalta el, akinek 1906-ban 1200 K évi fizetést határozott meg a képviselő-testület.

11

"' A szokásos gyógyító teendők mellett az állatorvos feladatai közé tartozott a vágatásbiztosi munka és a helyi hetivásárokon az ügyelet ellátása. Nappali látogatások esetén 1 K., éjjeli látogatásokért 2 K., szavatossági vizsgálatok elvégzéséért 2—4 K illette meg. A szilasbalhási képviselő-testület 1903-ban hozzájárult az ozoraiak azon kéréséhez, hogy a helyi állatorvos a szomszédos község hetivásárain ügyeleti szolgálatot lásson el. Ilyen esetben az előfogatok kiállítását és az orvos díjazását Ozora oldotta meg.

1-'' 1905-ben a községi bíró indítványára a helybeli szegények segélyezésére addig fordított 3000 koronát nem osztották ki, hanem egy olyan vállalkozót keresett a testület, aki az összegért naponta ételt adott a rászorulóknak. 1914-ben 120 fő galíciai menekültnek lakásokat bocsátott rendelkezésére az elöljáróság. A férőhelyek árát havi 2 koronában jelölték meg. 1916-ban az erdélyi menekültek részére 30 K. gyűlt össze a településen. A Zsófia Gyermekszanatórium létesítésére 20 K-t, a Vöröskereszt Péter- és Pál-napi adománygyűjtésére 25 K-t, a „Karácsony a harctéren''-akcióra ugyancsak 25 K-t utaltatott ki a képviselő-testület. A főszolgabíró rendeletére 1918-ban a hadiözvegyek és árvák részére végeztek gyűjtést a községben.

m Ezzel kapcsolatban Szilasbalhás közigazgatási testülete sérelmezte azt, hogy a tehetős főurak rendszerint nem járulnak hozzá a nemes célokhoz. A szilasbalhásiak szerint a vármegyének pótadóval kellett volna kényszerítenie őket is a segélyezésre. 127 Az első világháborúba bevonultatottak közül 163 községbeli lakos esett el. Ezek többsége a 9. huszárezredben és a 31. gyalogezredben teljesített szolgálatot, A háború végén 21 fő olasz, 20 fő orosz és 2 fő francia fogságból tért haza. A haza nem tértek hozzátartozóinak családonként 30 K. segélyt osztottak ki 1918-ban. Az elesettek emlékére 1925-ben emlékművet emeltek a település Erzsébet parkjában.

128 Hasonló emlékmű felállítására került sor Sári-pusztán is 1932-ben. A 16 elesett katona nevét feltüntető alkotás még látható volt Sáriban az 1940-es években. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom hatására a falusi szegénység az SZDP helyi szóvivőinek vezetésével szervezkedett. A Szilasbalhási Munkás-, Katona és Földműves Tanács 1919. április l-jén alakult meg. Elnökévé Fáncsik Jánost, tagjaivá Fehér Jánost, Belényesi Jánost, Molnár Józsefet, Mikó Istvánt, Kiss Józsefet, Szabó Istvánt, Belényi