Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Mezőszilas

Pénztárvizsgáló és bevásárlási könyveket ellenőrző bizottság, sírhelyellenőrző, munkásközvetitő, faiskola, kocsmákat, bor- és húskimérőket ellenőrző, tenyészállatokat ellenőrző, lóosztályozó, utcákra és dűlőutakra felügyelő, köz- és tűzrendészetre felügyelő, fogyasztási adót megállapító és menedékházat felügyelő bizottság.

1

"

1 1920-ban a helyi postát Kenessey József, majd Kun György vezette. 1926-ban Kardoss Béla jegyzőgyakornok fizetését 935 ezer koronában állapította meg a képviselő-testület. A későbbiekben jegyzővé megválasztott személy hosszabb ideig végzett helytörténeti kutatásokat a község területén. 1929-ben községi bírónak Kiss Istvánt, helyettes bírónak Kertész Jánost, közgyámnak Mocsonaki Istvó.nt választották. A községi esküdtek Hadi József, Patai István, Pethes János, Ódor Lajos, Fáncsik István, Paál József tanító, Tóth János és Füredi János lettek.

117 1927-ben a község határának felmérésére került sor, ezt 7 mérnök végezte az elöljáróság által biztosított munkaerő segítségével. A felmérés során tisztázódott, hogy pontosan 8590 k. hold számított községi területnek. 1929-ben az anyakönyvi kivonatok díjából 300 P, marhalevél-kezelésből 400 P, húsvizsgálati díjakból 900 P származott. Az anyakönyvi kivonatok díjának fele az anyakönyvvezetőt, a marhalevélkezelési-díj fele a kezelést végző községi írnokot, a húsvizsgálati díjak egésze a községi állatorvost illette meg. Ugyancsak 1929-ben a közigazgatási testület határozatot hozott arra, hogy a Siófoki Mentőegyesület részére addig járó 150 P tagdíj törlésre kerüljön. A gyepmesteri teendők elvégzéséért a következő díjakat határozták meg: Állatkiirtásért az állat nagyságától függően 50 fillér—2 P., állatboncolásnál segédkezésért 1—2 P , állathullák eltakarításáért 20 i.—1 P , lebőrözésért 2—4 P és fertőtlenítésért fél napra 2 P. A gyepmester feladatai közé tartozott a kisállatokat a dögtemetőbe vinni.

118 A nagyobb elhullott állatok döghelyre szállítására az állattulajdonosok voltak kötelesek. A dögtemetőt a Cigány soron alakították ki 1933-tól. 1931-ben a községi szülésznők (2 fő) évi fizetését 600 P-ről 400 P-re, a községi rendőrök és hivatalszolgák havi 80 P bérét 50 P-re, az éjjeliőrök 35 pengős fizetését 20 P-re szállították le azzal az indoklással, hogy az előző bér megállapításakor még 80 P volt 3 mázsa búza ára, most pedig 7 mázsa búza ára ugyanennyi. A soros előfogatokért egész napra 8 P volt a fizetség 1931-ben. A községi faiskola helyének a községház udvarán fekvő akácos területet jelölte ki az elöljáróság. 1938-ban 1205 volt a választók száma Szilasbalháson.

11

'

1 A szegődményesek közé 2 kisbíró, 2 bába. 6 éjjeliőr és 1 gazdasági alkalmazott tartozott 1942-ben. A képviselő-testület továbbra is 20 virilista és 20 választott tagból áll. A község az enyingi országgyűlési választókerülethez tartozott az 1940-es évek elején. A településen 24 éve egészségügyi szolgálatot teljesítő Lorsy Izor községi orvosnak 600 koronára emelték a fizetését 1904-ben. Ii0 Ezen felül egy lakás, vagy ez helyett 400 K. lakáspénz, 2 km-nél távolabbi helyekre kiszállás esetén km-ként 40 fillér fuvardíj, nappali orvosi látogatásokért 1 K , éjjel 2 K illette meg.

12

'

1 A községi bábák fizetése 1908-ban évi 240 K volt, emellett az első szülésnél 3 K , a további szüléseknél 2 K járt részükre. A bábák a teljesen szegényeknél ingyen voltak kötelesek a szülést levezetni. Mocso-