Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Mezőszilas

A század elejétől a képviselő-testület mellett 1 községi bíró, 1 bíró­helyettes, 1 főjegyző, 1 adóügyi jegyző, 1 közigazgatási segéd jegyző, 1 irodatiszt, 1 írnok, 1 községi orvos és 1 községi állatorvos látott el elöl­járói szolgálatot. A hivatali szolgálattevők és szegődményesek közé 3 községi rendőr, 2 hivatalszolga, 5 éjjeliőr, 9—12 mezőőr, 1 hegyőr és 1 bikagondozó tartozott. Egészségügyi szolgálatot 2 szülésznő, 1 fertőtle­nítő és 1 gyepmester látott el. A helybeli csendőrörs részére a Csendőr Kerületi Parancsnokság évi 240 K-ért egy helyiséget bérelt a községtől. Az őrs 3 fős személyi állományát nyári időszakban 5 fővel erősítette meg az elöljáró parancsnokság. 1909-ben 9 fő jelentkezett rendőr-éjjeliőr szolgálatra 150 K fizetésért. A képviselő-testület a kiegészítő szolgálatot adók természetbeni fizetését rendelte el. 112 1919-ben a 9 mezőőr bére minden felügyelt 1200 D-öl után 20 kg szemestermés, a szőlők holdja után 6 K volt. A faiskola munkásai évi 300 K-t kerestek ez évben. 113 1902 novemberében Belső-Tükrös-pusztán 14 család lakóháza vált a lángok martalékává. A károsultakat községi gyűjtésből 280 K-val támo­gatta az elöljáróság. 1905-től Erdélyi Dániel parancsnok és Kiss István helyettes vezetésével 8 állandó tűzőr látót 1 el fizetéses szolgálatot. A köz­ségi tűzoltásra kötelezett személyek számát 1908-ban 165-ről 120-ra csökkentette az alispán rendelete. Ez évben Szilasbalháson 218 volt ezek száma. A személyes tűzoltói kötelezettség alól mentes háztulajdonosok 5 K-t voltak kötelesek befizetni a község pénztárába. A szolgálatra ki­jelölt személyek 50 K-val menthették ki magukat. A szilasbalhási tár­sadalmi tűzoltók között 156 volt fogattulajdonos 1915-ben. A községi tűz­oltóparancsnok 25 P, a helyettes 15 P, a szakaszparancsnok 15 P és a szertáros 40 P tiszteletdíjat kapott 1937-ben. 11 ' 1 1906-ban Kovács Pál községi bíró 26 évi szolgálat után lemondott megbízatásáról. Az új bíró az eddigi helyettes, Erdélyi Dániel lett. Szilasbalhás legtöbb adót fizető földbirtokosai Eszterházy Miklós herceg, Nicky Pál gróf, Szabó Karolina, Kenessey Izabella, Kenessey Paula, Végh Istvánné, Pfuhl Ágoston, Zichy Jenő gróf, Sonnenfeld Jó­zsef, Kenessey Ferencné, Kiss István és Jókuthy Albert voltak 1906-ban. Ezek nem szakítva virilista elődeik hagyományával, a községi képviselő­testületi közgyűléseken rendszeresen megbízottaikkal képviseltették ma­gukat. A testület bevétele 16 318 korona, kiadása 15 790 korona volt 1902-ben. 1903-ban fogyasztási és italadóból 8748 korona folyt be a köz­ségi pénztárba. Ugyanekkor a községi jegyző fizetését 2243 K-ban hatá­rozták meg, ebből levonásra kerüli, a jegyzői illetményhez tartozó föld 286 K jövedelme. 115 Az adóügyi jegyző fizetése 2040 K. volt. A község vezető jegyzője Miklós Béla, a községi pénztáros Pethes György, a községi állatorvos Somló Jenő volt 1903-ban. A képviselő-testület határozatára 1909-ben egészségügyi bizottság alakult. Tagjaivá dr. Lorsy Izor orvost, Kovács Ig­nác gyógyszerészt, Kovács Kálmán református lelkészt, Klein Albert iz­raelita rabbit, Miklós Béla jegyzőt, Cseszkó Sándor református tanítót, Csomay János r. katolikus tanítót, Hoffmann Mór izraelita tanítót, Kerschbaumayer József állami népiskolai tanítót, Parragh Mihályt, Né­meth Pétert és Magyar Vincét választották. A megalakított más bizott­ságok a következők voltak 1914-ben:

Next

/
Oldalképek
Tartalom