Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Kurucz János: Mezőszilas
A község határában a szomszédos falvak 435 lakosa 500 D-öl és 4 k. hold közötti földterületeken (összesen 445 k. hold) gazdálkodott. Ozora 150 lakosának 45 k. hold, Lajoskomárom 85 lakosának 150 k. hold, Dég 100 lakosának 250 k. hold, Pusztaegres 80 lakosának 20 k. hold és Igar 20 lakosának 89 k. hold földje feküdt Szilasbalhás területén 1935-ben. A kimutatásból nem derül ki az, hogy ezek az általában 1 k. hold nagyságot el nem érő telkek a gazdák saját tulajdonát képezték-e, vagy csak bérelt földek voltak. Ugyancsak 1935-ös feljegyzés szerint a következők szerint alakult Szilasbalhás külterületének nagysága: Innenső-Ángyád — 1051 k. hold, Zichy Ángyád — 801 k. hold, Túlsó Ángyád — 874 k. hold, Szilasidűlő — 1012 k. hold, Kuruchegy — 53 k. hold, Lajoshegy — 77 k. hold, Tükrösi-dűlő — 1412 k. hold, Lóhere földek — 122 k. hold, Gyönködi-dűlő — 640 k. hold, Gyönköd pusztára dűlő — 299 k. hold, Bogárdra dűlő — 274 k. hold, Kenessey rész — 222 k. hold, Radó pusztára dűlő — 250 k. hold, Cigány-dűlő — 15 k. hold, Józan hegy — 18 k. hold, Szentiványidűlő — 1569 k. hold, Harasztbogárd — 1769 k. hold, Tóti-puszta — 2593 k. hold és Sári-puszta 2535 k. hold; 17 Eszterházy Pál 5760 k. hold, Nirnseé Ferenc 1761 k. hold, Zichy Rafael 2562 k. hold földterület birtokosa volt, a 10 középbirtok 2652 k. holdat tett ki 1942-ben, a kis- és törpebirtokok átlagos nagysága 1—5 k. hold volt Szilasbalháson." 1 " A belterület 465 k. holdat képezett 1935-ben. Visszatérve a század elejére, a község határában 5418 k. holdnyi vadászterületet jelöltek ki 1907-ben. A vadászati jogot a fenti terület egy részére Bödös István szerezte meg 1909-ig. !l!í Ez évig összesen 984 K. vadászati haszonbér folyt be a község pénztárába. A községi füzestelep melletti 1170 k. holdra Kazó György kapott vadászati jogot évi 1 K. haszonbérért 1923-ban. A teljes vadászterület bérbeadásáért 1918-tól 1923-ig 10 430 K. összeghez jutott a község. 1926-tól a 3 részre osztott terület egy-egy része árverés útján 496 pengő ellenében Semjén Istvánnak, 428 P-ért Németh Péternek és 408 P-ért Nagy Gyula bérlőnek jutott. Az utóbbi két személy kérésére részüket a képviselő-testület hozzájárulásával a Nimród Vadásztársaság használta 1926 végétől. A tü/crö's-pusztai területekre érvényes vadászati jogot 245 P. bérért Göbölös Lajos szilasbalhási lakos szerezte meg 1929-ben, és Zichy Ángyádot a Szilasbalhási Vadásztársaság 7 évre vette bérbe 1930-ban. 100 Szilas lélekszáma 4459 volt 1900-ban. Ebből az írni és olvasni tudó lakosság száma 2824 volt. 1910-ben 4398, 1920-ban 4568, 1930-ban 4020 és 1941-ben 4196 lakost jegyeztek fel a község területén. Az 1930-ban öszszeírt 4020 főből 2285 katolikus, 1626 református, 55 evangélikus és 54 zsidó felekezetű volt. Ugyanebben az évben a külterületek népességéből 1042 volt katolikus, 197 református, 15 evangélikus és 5 zsidó. A korábbi, 1910-es adatok szerint a férfilakosság száma 2254 volt, a nőké 2205. A 6 éven aluli gyermekek száma 711, a 6—15 éveseké 953 és a 60 éven felülieké 498, ugyancsak 1910-ben. Szilasbalhásra mindig a magyar lakosság volt jellemző. A feltüntetett adatoknál szembetűnő az 1920 és 1930 közötti nagyobb népességcsökkenés, ez a külterületi lakosság elvándorlásából ered. 101 A keresőkre jellemző foglalkozási adatok a következők szerint alakultak 1910-ben és 1940-ben:
