Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Kurucz János: Mezőszilas
íeld Mátyás, Szécsy Illés, Varga György, Varga János és Zsinka Pál szerepeltek az 1880-as és az 1890-es években. 81 A virilis képviselőtagok közül többen rendszeresen megbízottakat küldtek a testület üléseire. 1894- ben dr. Lorsy Izodor (Izor) indítványára a képviselő-testület 50 Ft kifizetését szavazta meg a községben felállításra tervezett Kossuthszobor költségeinek fedezésére. Kossuth Lajos 1894. április 1-jei temetésén Kovács Pál községi bíró. Sallay György jegyző, Petes János, Kun István, Molnár József és Németh Péter képviselte jelenlétével a községet Budapesten. A képviselő-testületi közgyűlés ez alkalommal arról határozott, hogy „a haza elhunyt legnagyobb fia iránti tisztelgő sorok vetessenek a testület jegyzőkönyvébe". 8 ' Itt említjük meg Szilassi Móric nevét, aki 1854-ben Szilasbalháson született. A neves nyelvész és egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, és Kolozsváron halt meg 1905-ben. 83 Már az 1860-as években segélyegylet alakult a községi szegények megsegítésére. Az egylet 1895-ben heti 3 napi hivatali tevékenységéhez egy helyiséget kapott, de 5 év után a képviselő-testület felmondta a községi szoba bérletét. A helyiség megvonásának indoka az volt, hogy a tömeges népforgalom és az egyletbe járó gyermekek okozta lárma a környezetet zavarja. 8 '' 1895- ben a községi jegyző fizetését évi 568 Ft 75 krajcárban határozta meg. Ezen felül szabad lakást, 18 k. hold szántóföldet és segédtartásra még 360 Ft-ot kapott. A megüresedett jegyzői állásra ilyen feltételek mellett pályázatot hirdetett meg a képviselő-testület. A községnek 2 jégverme volt az 1890-es években, az egyik a jegyzőt illette meg, a másik a község tulajdonát képezte. Amennyiben a jegyző saját vermét elmulasztotta jéggel feltölteni, úgy azt a község vette használatba. 80 1896- ban a község vásárjog elnyerését szorgalmazta. Felterjesztett kérelmében, igazodva a szomszédos községek beleegyezési nyilatkozatainak feltételeihez, a szilasbalhási vásárok napját keddi és szerdai napokban jelölte meg. Sárbogárd elöljárósága ezt követően arról értesítette a község közigazgatási testületét, hogy bármely napokra teszik a vásárokat, azokhoz nem járul hozzá. 8 ' 1 A település 1899-ben kapta meg a vásárjogot. 1896-ban ismertté vált a községben a Bozót-patak lecsapolására vonatkozó törvényhatósági bizottsági határozat és az ezzel kapcsolatos műszaki leírás. A tervezet szerint a mederásásra a közegészségre ártalmas elposványosodás miatt volt szükség a patak dégh—szilasi szakaszán. A szilasbalhásiak szerint a jelentésekben leírt mocsár okozta váltóláz, hagymáz, és egyéb betegség vek a településen nem voltak jellemzők, másrészt a Bozót Simontornyáig vezető szakaszának lecsapolását a műszaki leírás nem tartalmazta. A településen a patak békaparti része okozott gondot, a patakrendezés után ez továbbra megmaradt volna. A képviselőtestület arra hivatkozva, hogy a terebélyes patak jóvoltából a község nagy mennyiségű nádat is nyer, nem támogatta a lecsapolást. 8 ' 1899-ben ismét a patakrendezés került napirendre. Miután a megyei alispán elrendelte a Bozót megásását, a falu elöljáróságában felháborodást keltett az, hogy a Nicky Pál tulajdonát képező malomtó nem került kitsztításra. Emiatt a malom környéki községi terület nagy része víz alá került. A
