Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Kurucz János: Mezőszilas
A település népessége 1851-ben 2681, 1870-ben 3343, 1880-ban 3352 és 1890-ben 3496 volt. 7 ' A külterületi lakott helyeken 1870-ben 886, 1880ban 888 és 1890-ben 928 lakost írtak össze. Az 1851-ben feljegyzett 2681 lélekszámból 754 volt katolikus, 1713 református és 215 zsidó. 7 '' Ebben a pusztai lakosság számadatai nem szerepelnek. A születések, házasságkötések és a halálozások aránya a következőképpen alakult 1850-től: születések házasságkötések halálozások 1850. 102 16 62 1870. 83 8 75 1890. 66 .12 48 1900. 183 40 116 74 1858-ban Szilas Balhás határához Czinkata-major, Közép-Bogárd, Felső-Bogárd, Harasztbogárd, Boronkay, Innenső Ángyád, Túlsó Ángyád, Zichy Ángyád, Huszár, Sári, Rosztopán, Tükrös, Gyönköd, Radó, Hordóvölgy és Tóti-puszták tartoztak. A falu szőlői a Józan-dűlőben, Kuruchegyen és Lajos-hegyen feküdtek. 75 1888-as helységnévtár szerint a már említetteken kívül Belső Tükrös, Külső Tükrös, Felső Ángyád, AlsóBogárd, Belső Sári. Külső Sári, Szúnyog, Hármashalom, Hangász, Dűltakol, Tüskésállás, Zöld-major, Mór-major és Anna-major tartozott a községhez. 7 " Ezt megelőzően Ágoston- és Ecsi-pusztákat 1873-ban Szilas Balháshoz, majd 2 évvel később Déghez kapcsolták. 1869-ben 553, 1890ben 610 lakóház állt a településen. 1860-as egyházi vizitáció szerint községi pénztárt nyitottak a falu szegényeinek segélyezésére, és ez évben bábája is volt a falunak. 77 A szegénypénztár pénzállománya 1360 Ft volt 1891-ben. A kolera és más járványmegbetegedések esetére egy betegszobát rendeztek be Sonnenjeld Vilmosné egyik bérházában 1892-ben. 78 1876-ban először községorvosi állást hirdettek meg, és töltöttek be Szilasbalháson. 1867-ben épült a településen áthaladó Veszprém—Szekszárd törvényhatósági út. 1872-ben községháza és egy ménistálló építésére került sor. A települést 1871-ben nagyközséggé, majd 1895-től anyakönyvvezetői székhellyé nyilvánították. 1878-ban református dalegyesület alakult a faluban Somogyi László vezetésével. Első tagjai Ömböli Aladár, Bödös István, Kazó György, Prikkel József, Pethes János, Kalmár György, Kertész Ferenc. Csatári Sándor, Tóth János, Paál István, Lukács István, Kiss György, Kertész István és Mocsonaki István voltak. 1862-ben a Losonczy közbirtokos család a kovácsházat Czechmeister György kovácsnak adta bérbe évi 240 forintért, 1865-ben a kocsma használatának jogát; 350 forint bérért Kőnig József szerezte meg. Az 1830-as évektől üzemelt Szilasbalháson a Kirisits-iéle kocsma, amelyben a Sepsi színtársulat is szerepelt Petőfi Sándorral 1841-ben.
