Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Farkas Gábor: Mány
vák területről 1948. áprilisában kiutasított magyar családok érkeztek. Ezek száma 26 volt. 5(i A lakosság a terménybeszolgáltatást 1947 tavaszán nem tudta teljesíteni. A községbe különböző bizottságokat küldtek a hatóságok, melyek házkutatásokat is tartottak. A kutatásoknak eredménye azonban nem volt, A lakosságból 1500 fő közellátásra szorult 1947 tavaszán is. Ez a szám az összlakosság háromnegyed részét képezte. A lakosság hátralékban volt az adózásban és a közmunkákban, nem tudta beszolgáltatni a búzaföldadót. A lakóházak 60%-a még 1947 nyarán is tetőszerkezet nélkül állt. Az elöljáróság segélyképpen félmillió cserép kiutalását kérte a hatóságoktól. A háború idején megrongált templom újjáépítéséhez jelentős állami támogatást kapott az egyházközség már 1945-ben, de 1947-ben is kaptak 9 ezer forintot. 1950-ben az egyházmegyei alapítványi pénztár 6 ezer forint segélyt nyújtott, az egyházközség pedig olyan bőkezűen adományozott ekkor, melyre korábban Mányon nem volt példa. Pedig a mányiak ekkor szegényebbek voltak minden megelőző időknél. 1949-től 1951 májusáig 60 ezer forintot gyűjtöttek össze a községben, de adtak még 10 ezer forint értékű szakmunkát is. 1947. augusztus 23-án tartott képviselő-testületi közgyűlésen új utcaneveket adtak. Ekkor a Bicskei utcát Rákóczi útnak nevezték el, de ekkor lett a Köveshegy neve Görgei sor; a „Burgundia" Mátyás-telep; a Tatai-köz Thököly-köz; a Mánykár utca Szent István utca; a Kurtasor Petőfi Sándor utca; a Hatház utca Deák Ferenc utca; és akkor kaptak nevet azok az utcarészek, melyek ma az Arany János, a Kossuth Lajos, a Táncsics Mihály és a Dózsa György utcák. 1949. május 20-án megállapították a község belterületét. Erre azért volt szükség, hogy a község lakói csak a kijelölt területen belül építkezhettek. Belterület a következő elképzelt vonalon belüli terület volt: ,,a község déli oldalán a kismányi hídtól — (a római katolikus temető szélétől) — a mánházi kertek aljában — (az erdő északkeleti széle mellett — a Nándori úton keresztül — (a volt nándori határnál) — a Köveshegyen — (le a szénégető mellett) — át a zsámbéki országútra — (ismét az etyeki úton haladva) — a református temető végén lévő úton — (a Hatház utolsó házát követő út mellett) — a Kakukkhegy alján át — (a volt Stéger-határon) vissza a kismányi hídig." 37 FORRÁSOK 1 Ádám L. Fejér megye településeinek földrajzi leírása. Kézirat a FML-ban. Mány ?. Kis L. Fejér megye földrajzi nevei. Kézirat a FML-ban. Mány 3 Károly J. Fejér vármegye története. 4. k. 4 Györffy Gy. Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Esztergom megye. Budapest 1987. 299. old. Mány 5 Káldy-Nagy Gy. A budai szandzsák 1546—1590. évi összeírásai Bp. 1985. 471. old. 6 FMTÉ 6. k. 176—177. old. 7 Ua. 180—183. old. 8 OL P. 1313. Batthyány cs. lt. F. 92. N. 76. A. 1663. 9 FML Helytörténeti adattár. Mány 10 — Uo. ua. Batthyány cs. lt. F. 89., 82., 106. — OL. Acta Paulinorum 6. cs. — OL. Dica Albensis 1696, Mány — OL. Budai kamarai felügyelőség iratai 2. k.
