Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Farkas Gábor: Mány

hogy azokat a műhelyeket és üzleteket látogassák, melynek tulajdonosa a szociáldemokrácia irányában lojális. A pártszervezet készült az 1905. évi országgyűlési választásokra. Ez év január 12-én Mányon Pelczéder Ágoston, a budapesti kerületi munkásbiztosító pénztár tisztviselője szociális népgyűlést tartott. Az volt ugyanis az elképzelés, hogy Pelczéder szocialista képviselőjelöltként a csákvári választói kerületben fog indulni/'

8 1907-ben Mány községben is létrejött a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének helyi csoportja/'" Az első világháború idején Mányról 630 személy vonult be katonának.. A bevonultakból 120 fő nem tért vissza. A hősi halottak emlékére a község 1927-ben szobrot állított. Az első háború alatt két harangot szereltek le a mányi katolikus templom tornyából. Az egyik Leffelmann Erzsébet ajándékaképpen került Mányra 1902-ben, a másik pedig a helyi katolikus lakosság adománya volt 1882-ből/

u 11. A forradalmak évei Mányon 1918—1919 A Nemzeti Tanács 1918. november 3-án alakult meg népgyűlés keretében. A gyűlés szónoka a Bicskén kiadott újság szerkesztője, Horváth Jenő volt. Horváth egyébként Károlyi Mihály elszánt híve. A népgyűlésen mintegy 500 főnyi ember jelent meg. A tömeg példás fegyelemmel viselkedett és így is vette tudomásul a beállott politikai változásokat. A polgári demokratikus rezsim legális lehetőséget nyújtott a szocialista jellegű szervezkedésre Mány községben. A földmunkás-mozgalmaknak némi hagyománya volt a községben, így az agrármozgalmak vezetői 1918 őszén újra szervezkedésbe kezdtek. Szita István mintegy 25 fős szociáldemokrata pártszervezetet hozott létre, de a mozgalom befolyása ennél jóval szélesebb körű. így a községi elöljáróságba, a Nemzeti Tanácsba is bekerült a pártszervezet vezetője. A helyi önkormányzat alakításába a szocialisták ezután részt vettek, sürgették a földkérdés megoldását. A paraszti társadalom más rétegei is érdekeltek a földosztásban, így a mányi helyi szervekben az agrárkérdés területén egységes álláspont alakult ki. A földrendezési munkák 1919. március 7-én elkezdődtek. Mány a bicskei birtokrendező bizottság intézkedési körébe tartozott, ahol egy mérnök vezetésével 3 tagú bizottság bonyolította le a földreformot. A parasztok igen komolyan vették a földreformot, a megalakítandó kisgazdaságok üzemének vitelére is készülni kezdtek. 1919. február végén a mezőgazdasági szakoktatás terve készült el, ahol a föld intenzív művelésének kérdéseivel kívántak foglalkozni. Népmozgalom Mányon még 1918. november elején elkezdődött, és az hónapokig nem is csillapodott le. A lakosság egy része a helyi hatalmi szervek ellen fordult, és általában az adminisztratív feladatokat elvégző jegyzőt hibáztatták alacsony szociális helyzetükért. 1919. március 6-án a váli főszolgabíró azt jelentette, hogy Molnár Lajos mányi jegyző még 1918 végén kénytelen volt elhagyni a községet és Bicskére menekült a nép haragja elöl. A mányi jegyző 1919. január 27-én nyug11 FMTÉ 21. 161