Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Farkas Gábor: Mány

Az iskolákat a helyi egyházak tartották fenn. A reformátusok évente 15 forintot, 15 mérő gabonát, 2 kocsi szénát adtak tanítójuknak, de a telki állományban 4 mérő nagyságú szántóföldje volt, azon túl pedig tanulónként fél mérő zab is járt neki. 1770-ben 30 mérő zabot szedett össze a tanító a tanítványok után. A katolikus tanító 1783-ban az uradalomtól és a községtől fix fizetést kapott, de búza és tűzifa járandósága is volt. Lakást is az uradalom biztosított neki, amely 2 szobából állott. Az iskola egyik szobájában volt a tanterem. Ez a helyzet nem általánosítható a 18. század végi és a 19. század elejei oktatási viszonyokban. Tudunk több uradalmat, amelyben a tanítónak egy szobája volt, és a tanítást is itt tartotta. 1816-ban Mányon akadémikus rektor működik: ezek a rektorok fiatal tanítók, akik 2—3 évet töltenek el oktatással, majd külföldi egyetemen folytatják tanulmányaikat. Céljuk, hogy lelkészek legyenek. A tanító fizetését esztendőnként az egyházközség adta, de a szülőknek is kellett természetbeni juttatást szolgáltatni. 1815-ben több szülő adós maradt a gyermeke után adandó egynegyed budai mérő zabbal a rektornak. Kapott még az egyháztól évente 20 váltóforintot, 15 köböl búzát. Mivel a rektornak nem adtak a családok élelmezést, így azt évi 30 váltóforinttal fizették meg. Az élelmezés tulajdonképpen a sorkoszt volt, amikor a rektor naponta más és más családnál ebédelt. Van még a rektornak javadalmi földje is. Ez összesen 4800 négyszögöl területű föld, melynek teljes jövedelme a rektoré. A javadalmi föld műveltetése az egyházközség feladata volt. A természetbeni juttatásokhoz tartozik még: évi 3 icce vaj, 3 akó bor, 2 szekér széna. A szénát azonban pénzben megválthatták. 1815-ben a két szekér széna helyett 24 váltóforintot kapott a rektor. Az iskola látogatását általában elhanyagolták a gyermekek, de nem erőltették azt a szülők sem. Egy egyházi vizsgálat Mányról azt jegyezte fel, hogy közigazgatási úton lehetne hatni e téren is a szülőkre. A világi hatóság helyezzen büntetést kilátásba, ha a szülők nem küldenék a jövőben iskolába gyermekeiket. A mányi református iskoláról az a hír járja, hogy az jól működő intézmény a Vértesaljai egyházmegyében. A rektor ugyanis a szokásos tantárgyakon túl is oktatott. Ilyen tárgy volt a „Hármas Kis Tükör".

15 A reformátusok magukat őslakóknak vallják. 1776-ban alig 200-nál több a katolikus Mányon. 1769-ben viszont még kevesebben lehettek, mert mindössze 55 fő közülük a hét éven felüli. Bizonyára a német betelepedés hatására a természetes szaporodás is a mányi katolikus lakosság körében csak később, a konszolidáltabb gazdasági viszonyok közepette emelkedett. A mányi katolikusoknak ez időben templomuk, papjuk még nincs. A katolikusok lelki gondozását a bicskei parochia látta el, tehát Mányt filiaként kezelték. 1786-ban 287 katolikusról tudunk, akik korábban (1784 január) vállalták, hogy káplánházat és templomot fognak Mányon építeni. Felajánlották, hogy az építkezéshez követ, homokot, fát közmunkákban összehordják, sőt az építkezésnél a segédmunkát is elvégzik. A mányi katolikus templom a 18. század elején romokban hevert, így a katolikus lakosság lelki gondozását 1723-ban, a bicskei plébánosra bízta a veszprémi püspök. Mányon a katolikus templomot Batthyány Fülöp 1787-ben építteti fel. A templomszentelési 1790-ben