Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Farkas Gábor: Mány
gyek, valamint a lösz sajátos lepusztulásformái (mélyút, szurdok, szakadék) teszik élénkké és változatossá a dombság arculatát. A Gerecséhez tartozó község területén a hegyvidéki éghajlati hatás érvényesül, ami főleg kiegyenlítettebb hőmérséklet járásban és egyenletesebb csapadékeloszlásban nyilvánul meg. A tagoltabb középhegységi domborzattal összefüggésben a borultság évi átlaga (60 n /o) itt nagyobb, mint a szomszédos mezőföldi településeken. A nagyobb és gyakoribb évi felhőzettel (borult napok évi száma 100—120) párhuzamosan a derült napok évi száma (50—70) kevesebb, s a napsütés évi összege (1950— 2000 óra) alacsonyabb, mint a megye középső részén. Tele hideg, havas, a január középhőmérséklete —2 °C körül alakul. Nyara mérsékelten meleg (július középhőmérséklete 20—25,5 C között van) és sosem aszályos. A nyári napok (60—65) és a hőségnapok (5—10) évi száma is lényegesen kevesebb, mint a megye egyéb területein. Évi középhőmérséklete 9,5—10,00 °C körül van. Uralkodó szele az északnyugati. A csapadék évi mennyiségének területi átlaga 585 mm. A legtöbb csapadék májusban (66 mm), a legkevesebb pedig januárban (34 mm) hullik. A hűvösebb és nedvesebb nyár következtében vízmérlege viszonylag kiegyesúlyozott, az évi vízhiány mindössze 50 mm-re tehető. A domborzat, a kőzetminőség és a csapadék kölcsönhatása tükröződik a terület lefolyásviszonyaiban: (az átlagos évi lefolyási tényező 15—18%), melynek értéke a mezőföldi átlag kétszerese. Felszíni vizeinek összegyűjtője és levezetője a Sajgó- és a Szili-patak, amely Háromrózsa-majortól közös mederben folyva, Bia alatt Kígyós-patak néven egyesül a Bentával. A Benta-völgy irányában való lefolyása újpleisztocén kaptura eredménye. Mezőgazdasági művelés alatt álló területeit túlnyomóan mészlepedékes csernozjom és csernozjom barna erdőtalaj borítja, erdős felszíneit pedig barnaföld, rendzina és köves váztalaj fedi. A völgyben a réti öntéstalaj az elterjedt talajtípus. Egykori gyertyános-tölgyesekből álló megritkult erdőállományát 169 ha erdő képviseli. 1 2. A község nevének eredete és változatai A település neve 1082-ben bukkan fel Man alakban. A név személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév német eredetű. A német Mann személynév értelme: „derék, bátor, férfi". 2 A név változatai a következők: 1082-ben Mányszentmiklós; 1339ben és 1389-ben Szentmártonmány; de 1321-ben, 1338-ban Mány is előfordul Man változatban. 1476-ban is három Mányról: — Szentmiklósmány, Szentmártonmány, Logodmány — van tudomásunk, bár 1662-ben az Eörsmány is előfordult. Ez a név azonban csupán Örsre vonatkozhatott, és a Mány melletti vagy a Mányhoz tartozó Őrsöt jelezhette. 3 3. Mány a magyar középkorban és a török hódoltság alatt Mány a magyar középkor évszázadaiban Esztergom vármegyéhez tartozott. Az 1082. évi birtokösszeírás egy eke földet és három szolgát
