Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Martonvásár

A legeltetési bevételeknél említés történt a vadászati jog bérbeadásáról. Röviden a következőképpen alakult: 1872-ben 3743 kh-on szabad volt vadászni, míg 3698 kh-on tiltották. 1884. július 1-én felvett jegyzőkönyv szerint a község telkes lakossága tulajdonát képező mintegy 1300 holdat kitevő vadászterületet 1884. augusztus 1-től 1890. augusztus l-ig terjedő időre 100 forint kikiáltási árral árverezték. A vadászati jog alól a szőlőhegyek ill. szőlőterületek ki voltak zárva. A négy pályázó közül Dienes Ferenc 162 forinttal kapta bérbe. A bért félévenként előre kellett kifizetni. 1890. április 10-én haszonbérbe adják a martonvásári telkes gazdák, erkölcsi testületek és zsellérek tulajdonát képező összes földbirtok (az Orbánhegy kivételével) vadászati jogát 1890. aug. 1. és 1896. július 31. közti időre. Kikiáltási ár 130 frt. A földek között kiültetett szőlőkön átmenni tilos. Az árverésen az öt jelölt között első ízben Dreher Antal megbízottjaként Galter Frigyes is megjelent. A bérletet a legmagasabb öszszegű ajánlattevő, Zofáhl András nyerte el. 1898-ban a vadászati jog bérlője Hamke Jenő budapesti lakos évi 230 forint bérrel. 1902. április 8-án megtartott nyilvános árverésen Dreher Antal megbízottja, Galter Frigyes, uradalmi tiszttartó 1902. augusztus 1.—1908. július 31. terjedő időre bérbevette a buda—gráci útvonalon alul fekvő mintegy 1300 hold terület vadászati jogát évi 512 korona haszonbérért. A bérlőt kötelezték, hogy a bért minden év augusztus 1-én a községi pénztárba befizesse. (Az árverési hirdetmény a Székesfehérvár és Vidéke febr. 13-i és a Budapesti Hírlap 1902. febr. 14-i számában jelent meg.)

313 A marton vásári képviselőtestület a vadászati jogot 1924. febr. 1.— 1930. jan. 31-ig terjedő hat évre Dreher Jenőnek évi 10 q búzáért adta bérbe.

314 Mindenkor közigazgatási feladat volt az egyesületek alapszabályának engedélyezése. Az első martonvásári egyesület a Polgári Olvasó Egylet 1869 decemberében alakult s ugyanezen hónap 16-án engedélyezték működését. A tagok száma 45 volt és még 1877. I. félévében is a működő egyesületek között szerepelt. Később alakult a Martonvásári Casino, amelynek alapszabályát 1877. április 24-én Pesznekker József, mint a Casino jegyzője írta alá. (Működésüket a belügyminisztérium 1877. május 10-én engedélyezte.) ,,A Casino czélja a társadalmi szellem fejlesztése, hasznos és népszerű lapok olvasása, társalgás, solid kártya és társas játékok, végre eszmecserék által." A felveendő új tagot két tagnak kellett ajánlani s a felvételről a választmány döntött. A tagsági díj havi 50 krajcár volt. ,,A Casino helyiségében zenészeti és más kedélyemelő estélyek tarthatók, mindenkor azonban a választmány előleges jóváhagyása és beleegyezésével." A tisztikar: elnök, alelnök, jegyző és pénztárnokból állott, akiket a közgyűlés szavazással egy évre választott. A választmány hat tagját szintén a közgyűlés választotta. Az egylet félévenként tarthatott közgyűlést, rendkívüli közgyűlést 10 tag kívánságára az elnök hívhatott ösze.

315 1888. szeptember 23-án készült el a martonvásári Önkéntes Tűzoltó Egylet alapszabálya, amely szerint célja: „egyesítse önkéntes vállalkozóknak, bármi vész, de különösen tűzvész esetében a vész káros követ-