Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Káloz

tok volt). 1572-ben 22 ember 158 napig dolgozott a fehérvári vár építkezésén. Szent György napkor 3 Ft 50 dénárt, Szent Mihály kor ugyanennyi cenzust fizettek. A tisztnek 14 palotai mérő zabot vagy árpát adtak. Terményeikből kilencedet, minden másból (pl. a sertésekből) tizedet. 1574ben 24 egész telek után Szent Györgykor és Mihálykor 4 Ft 50 dénárt, valamint évente 80 köböl búzát, 45 köböl zabot és árpát, 1 sertést és 6 bárányt adtak.

13 1573-ból ismerjük az adófizetők nevét is; Cseh György bíró, Kis Gergely, Zalay Urbán, Zabó László, Hercheky Antal, Dámján Ambrus, Polgár Gáspár, Hercheky Ferenc, Bakony Szaniszló, Demján Gergely, Kuchár Sebestyén, Végh Péter, Bakoni Bertalan, Mohácsy Gergely, Zákány Pál, Kanthor Pál, Zenthpéteri Péter, Batthyányi Péter, Miser Gallus, Kovách Gergely, Tóth Bálint, Bányász Péter, Somogy János, Nyerss Imre és Hejgedős Máté. Zsellérek: Zalay Mátyás, Eskütth Pál, özvegy Nagy Ambrusné és Dudar Gergely. Búzából, kevert gabonából, zabból és árpából 147 köböl kilencedet, 35 bárányt és vágómarha tizedet adtak. Ajándék címén 5 kappant és 5 kenyeret. Adózásuk pénzértéke 198 Ft 12 dénár. Királyi adót 12 porta után fizettek. Sérelmük volt, hogy az ispánnak minden telek után egy köböl zabot vagy árpát kellett adniok.

14 1578-ban a lakosok saját akaratukból ajándékokat vittek a palotai várba. Terményeikből kilencedet; 33 mérő búzát, 16 mérő zabot, 11 bárányt, 4 Ft értékű sertést, 50 dénár értékű méhkast, 4 Ft értékű vágómarhát és 1 dénár értékű darut adtak.

r

' 1583-ban a király Kálóz birtokot Pálffy Miklósnak és a néhai palotai kapitány Pálffy Tamás kiskorú fiának adományozta. A birtokbaiktatás, a török miatt, a palotai várban történt.

10 1613-ban a tihanyi apát és a fehérvári prépost közötti tárgyalásokból az derül ki, hogy Kálóz már nem a palotai váré, hanem bizonyos nemesek (certi nobiles) birtokolják. 1617-ben Szerdahelyi György magyar kamarai regesztrátor írta össze Várpalota várának a birtokait. Kálóz itt elhagyott, lakatlan faluként szerepel. 1618—1619-ben 1 adózó portát, 1622ben 1,5, 1626-ban 2 és 1637-ben 5 portát találunk itt.

17 1619-ben Ferdinánd király 4000 Ft-ért zálogként Vízkelety János veszprémi dicatornak adta Palota vár tartozékait, köztük Kálózzál. 1622ben 6000 Ft-ért Chiraki Mózes kapta meg azzal, hogy a fenti 4000 Ft-ért váltsa ki a Vízkelety családtól. Ez azonban nem történhetett meg, mivel az 1623. évi összeírás még mindig Vízkelety János birtokaként tünteti fel (mindössze V2 portával).

18 1647-ben, több Fejér megyei helységgel együtt, Veszprém megye kormányzata alá került. A lakók viselték a közterheket is.

19 Kálóz a 17. század második közepén került a Zichy család grófi ágának a kezébe: 1650-ben kapott Palotára és uradalmaira adományt. 1685ben Zichy grófnő birtoka, 5 lakott telekkel, szántóval, réttel és szőlővel.

12 1690 körül Kálozt pusztaként írták össze. Területén szőlővel, szántóval és réttel, Zichy Pál birtoka. 1696-ban 4 egész, 9 fél lakott telekkel, 304 pozsonyi mérős szántóval, kevés réttel. Erdeje nem volt, a szőlőhegye puszta. 1694/95-ben a lakosság 192 Ft porciót fizetett Albert Jakab adószedőnek.

21 1699 végén török követség utazott át Fejér megyén. Egyik állomáshelyük Kálóz volt. Élelmezésükről azonban a lakosság nem tudott gon-