Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Káloz

Bús Mihály (Kálóz 1872—Kálóz 1959). Földműves, aratósztrájkokban vett részt. A Tanácsköztársaság idején a Direktórium elnöke. Csendőri megfigyelés alatt állt. 1945-től a MKP-ban tevékenykedett.

107 Fekete József (Kálóz 1842—Budapest 1906). Kertész. 1862-től az egyetemi Botanikus kertben dolgozott. Nevéhez fűződik a kert európai hírűvé feljesztése. A forró égövi növények külföldön is elismert szakértője. Ferenczi János (Kálóz 1895—Szabadegyháza 1976). A munkásmozgalom kiváló harcosa.

168 Kádi Ferenc (Szentgál 1899—Kálóz 1984). A munkásmozgalom harcosa.

169 Kálozdi János (Kálóz 1812—Budapest 1882). Cigányzenész. Esterházy Pál támogatásával a bécsi konzervatóriumban tanult. Korának leghíresebb prímása. 1848-ban ő zenésítette meg a Nemzeti Dalt. A szabadságharcban tábori zenészként szolgált. Utána Londonban és Kínában élt. Utolsó éveit Pozsonyban és Budapesten töltötte. Több csárdás szerzője. Kling József (Kálóz 1889—Székesfehérvár 1945). A munkásmozgalom kiváló harcosa.

170 Komáromi Lajos (Paks 1886—Kálóz 1919. aug.). A munkásmozgalom harcosa.

171 Krisztinkovich Ede (Kálóz 1830—). Szerkesztő, szakíró. 1948—49-ben Komárom elestéig harcolt. A csornai csatában ő lőtte le Wyss tábornokot, ö alakította a Rábaszabályozási Társulatot. 1889-ben megindította a győri Közvélemény című lapot. Tanulmányai és beszédei több kötetben jelentek meg. Kunoss Endre (Hetye 1811—Kálóz 1844). Költő, hírlapíró, író. Nevelő a gróf Zichy családnál, az ő képviseletükben vett részt az 1843-as pozsonyi országgyűlésen. A 40-es évek népszerű költője. Ma is ismertek a Kitárom reszkető karom és a Képeddel alszom el címűek. Konzervatív volt; támadta Bajzát, Vörösmartyt és Toldyt. Műveiből: Dal füzér 1839, Kunoss Endre versei 1843. Major Péter (Kálóz 1888—). Harci érdemekért emlékéremmel kitüntetve, a nagy októberi szocialista forradalomban a polgárháborúban való részvételért.

172 ( Tóth János (Kálóz 1894—Velence 1969). A munkásmozgalom harcosa.

173 Vas György (Kálóz 1888—). Harci érdemekért emlékéremmel kitüntetve, a nagy októberi szocialista forradalomban és a polgárháborúban való részvételért.

174 Vörös György (Kálóz 1866—Kálóz 1961). A munkásmozgalom harcosa.

175 Zichy Ferenc gróf (Pozsony 1811—Kálóz 1900). Tárnokmester. 1839ben Fiume alkotmányozója. A Magyar Vasút igazgatója, ő kezdeményezte a Pest—Szolnok közötti vasút építését. 1848-ban Széchenyi mellett államtitkár. 1849-ben az orosz seregek mellett főbiztos. Az Országos Kertészeti Egyesület elnöke.