Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kisapostag

Végül vessünk egy pillantást a község házainak és tetőfedelének építőanyagára :

103 Év Kő v. tégla Kő v. tégla alapú sár vagy vályog Sár vagy vályog összes Hány lakosra jut 1 ház 1869. 20 20 29 69 4,1 1900. — 1 131 132 4,1 1910. 2 15 150 167 3,7 1920. — 49 115 164 3,8 1930. 1 2 196 199 3,6 Cserép Tetőfedél zsindely v. deszka Nád vagy zsup 1900. 4 3 125 1910. 4 37 126 1920. 48 6 110 1930. 104 2 93 Bár az adatok közt néhány biztos nem felelt meg a valóságnak (1869, 1920 építőanyag!) mégis világosan látszik, hogy javulás csak a tetőfedél anyagánál következett be. A második világháború koráról adatunk nem maradt, a községi irattár elpusztult.

104 1944 novemberében már közvetlenül a frontvonal mögé került a község, de a beszállásolt tüzérek hangulata annyira elkeseredett volt, hogy a tisztek és altisztek rangjelzésüket is letépik.

105 A községben egy 40 főből álló légoltalmi őrséget is megszerveznek, de ez jóformán semmi tevékenységet nem végez, mint későbbi adatokból megtudjuk, vagyona sem volt.

105

/

8 A helység a Fejér megyei faluk közül a szerencsésebbek közé tartozott. A szovjet csapatok már december 4-én felszabadították,

106 egyetlen ház sem vált lakhatatlanná,

107 és mint közismert (a decemberi szovjet offenzíva sikerei miatt) az egész környéken rövidesen befejeződtek a harcok. Persze az élet így is csak lassan indul meg, a vezetők elmenekültek és a közigazgatást április 22-ig a bíró,

108 utána a baracsi segédjegyző vezeti.

109 Április 24-én megalakul 7 taggal a nemzeti bizottság, elnöke Faló Mihály.

1

™ Április 23-án még azt jelentik, hogy a Vörös Hadsereg élelmezése miatt nem tudnak gabonát küldeni,

111 de májusra mégis összegyűjtenek 1995 kg búzát, 985 kg rozst és 500 kg tengerit a főváros élelmezésére, amit a gazdáknál tárolnak.

113