Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kisapostag

Teljesen jelentéktelen a juhtenyésztés (ami egyébként országszerte sem jellemző a kisgazdaságokra.) A kecsketenyésztés feltehetőleg a zsellérek körében terjedt el jobban. A legelő, mint láttuk, a gazdaközösség, később a Legeltetési Társaság kezében van az egész korszakban. A legelők és rétek összevéve is szűkösek. A takarmánynövények közül kukoricát, 1936-ban a vetésterület 38%-án, őszi és tavaszi árpát a vetésterület 7%-án, vörösherét és baltacímet a vetésterület 7%-án, csalamádét a vetésterület 4%

r

án termelnek.

0

' összevéve tehát látjuk, hogy az állatok túlnyomó részét istállózzák, s a szántóterület több mint felén takarmánytermelés folyik. Mint láttuk, a szőlők mértéke igen csekély a korszak kezdetén. Később a szőlők területe többszörösére nő, abszolút számban 6 kh-ról (1895-ben) 44 kh-ra (1913), mely 1935-re némileg visszaesik. Oka nyilván az, hogy a filoxéra elsősorban a hegyvidéki szőlőket pusztította, a síksági szőlőket kevésbé. Ezért érdemes volt a síkságon újabb szőlőket is telepíteni. A gyümölcs termelési adatai:

58 1895. 1935. Alma 250 486 Körte 173 361 Cseresznye 25 178 Meggy 243 411 őszibarack 86 126 Kajszi 105 266 Szilva 243 469 Dió 44 274 Mandula 12 59 Eper 357 834 Gesztenye — 5 Birs 38 Naspolya > 2 Mogyoró * 5 1538 3514 Az adatok arról tanúskodnak, hogy a gyümölcstermelés lényegesen megváltozott 40 év alatt. Feltűnő, hogy növekedett a termelés a nemesebb gyümölcsfajokban, így különösen a dió, kajszi- és őszibarack-termelés megerősödése. A szántóföldi termeléssel ellentétben a szőlő- és gyümölcstermelés fokozódása a belterjesedés felé mutat. A közelben lévő Dunapentele piackörzetébe tartozik Kisapostag is.

59 Ez a helység viszont semmi esetre sem volt elég nagy ahhoz, hogy Kisapostagnak megfelelő piacot biztosított volna. Valószínűleg a Dunán ebben az időben már közlekedő kofahajókon juthatott el a kisapostagi gyümölcs a budapesti piacokra. A község gazdaságai eléggé gyengén voltak felszerelve, 1935-ben összesen 2 motoros erőgép, 2 kerekes traktor, 1 traktor és billenőeke, 2 cséplőgép, 134 eke, 160 borona, 90 henger, 12 vető- és ültetőgép, 78 kapálógép, 7 cséplő, tisztító és osztályozógép, 89 takarmányelőkészítő és 125 borgazdasági gép alkotta a község erő- és munkagép-állományát,

00 ami azt jelenti, hogy az alapvető munkagépekkel (eke, borona) minden gazdaság rendelkezik, hasonlóképpen némi borgazdasági felszereléssel (feltételezhetően valamekkora szőlővel csaknem minden gazda rendelke-