Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kisapostag

Ez időtől fogva a dunaegyháziak kezében van (bérlet formájában) Kisapostag, jóllehet 1798-ban Nedeczky Anna eladja a pentelei, baracsi, pázmándi és kisapostagi pusztákon lévő birtokrészét 83 000 forintért.

15 Közben néhányan meg is telepednek itt, számuk minimális. 1774-ben összesen 1 lakost, 1784—87. évi II. József kori összeírás idején 4 házat, 4 családot (köztük 3 nemeset), 6 nőt, 2 zsellért, 3 gyermeket (1—12 éveset) és 3 növendéket (13—17 éveset), összesen 16. személyt, 1830-ban 25 lakost (4 r. kat, 21 ref.), 1838-ban 4 zsellért, 2 nőt, összesen 6 nem nemest írnak össze. Fényes Elek 1836-ban 48 református lakosról ír.

1G A II. József korában itt lakó nemesekről semmi mást nem tudunk, vagy elköltöztek, vagy nemességüket később nem igazolva, zsellérként élnek itt. Mindezen adatok azt bizonyítják, hogy a puszta gyakorlatilag néptelen, és a dunaegyháziak jól tudják használni. 1758-ban Sculteti András kocsmabérlő működik a pusztán, ki ekkor a megyei közgyűlés támogatását kéri követeléseinek behajtására.

17 Fényes Elek szerint 1836-ban földesura b. Rudnyánszky és mások, 1851-ben a Paksy család leányörökösei. Egyetlen megjegyzése, hogy „gazdag puszta".

18 Érdemes megemlíteni, hogy az 1826-ból származó Duna-térképen milyen nevek szerepelnek. Ezek: Szabados völgy, Zsüovszki völgye, Apostagi sziget, Somogyi út, Fejérvári út, Tanyadűlő™ A nevek mint látjuk, 1 kivételével magyarok, ami arra utal, hogy lakói magyarok voltak. Mint a legtöbb pusztáról, úgy Kisapostagról sem tudunk semmit sem a forradalom idejéből, sem az utána következő évtizedből. Csekély számú lakosa természetesen nem játszhat szerepet ebben az időben. Gyakorlatilag az 1864. esztendő, ami a község életében a legjelentősebb. Sajnos, ebből az esztendőből semmi irat nem maradt ránk, mindössze a több mint 20 esztendővel későbbi utalásokból tudjuk, hogy 1864. november 26-án „örökváltság és örökvétel útján" megvették a Dunaegyházáról idetelepült szlovákok a határt.

19/3 Hogy a község helyén csak puszta létezett 1864-ig, az abból is világosan látszik, hogy Pesty Frigyes 1864-ben készített helységnévtárából teljesen hiányzik, mindössze Baracs jegyzője említi meg, hogy a község egy részét valaha Kis-Apostagnak hívták.

19/b Bár sem a vételárat, sem a szerződés pontos szövegét nem ismerjük, világosan látszik, hogy a néptelen puszta a földesúrnak már hasznot keveset hoz, megművelni Dunaegyházáról az ottani lakosoknak igen nehéz. Ezért a község lakóinak egy része átköltözik és megveszi a puszta területét. Ezt 1870-ig fel is osztják, sőt a telekkönyvet is elkészítik.

20 Az 1870. évi telekkönyv azt mutatja, hogy ekkor már a község területe a kisapostagi parasztok, gazdaközösség vagy (kis részben) dunaegyháziak kezén van.

21 Az új település hovatartozásáról sokáig ellentmondó adataink vannak. Így Zách József statisztikája szerint 1863-ban Dunapenteléhez tartozik. A katolikus egyház névtára szerint 1862-ig hívei Dunapenteléhez tartoznak, azóta Baracs filiája.

221 1872-ben a község kéri, hogy a baracsi körjegyzőséghez tartozzon, amit a megyebizottság engedélyez.

23 Ennek