Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kisapostag

Tekintve, hogy Kisapostag neve kezdetben azonos volt a Duna balpartján fekvő Apostag községgel, így nem tudjuk — a török idők előtt — biztosan, vajon melyik említés melyik településre vonatkozik. Csánki szerint az 1436-os adat feltétlenül a mai Apostagra, az 1469-es pedig a mai Kisapostagra vonatkozik.

0 Ezt erősíti meg Érszegi Géza is, hisz ekkor arról van szó, hogy Pentele plébánosa szedi be többek közt Apostag tizedét is.

7 (Márpedig sokkal valószínűbb, hogy Pentele plébánosa a Duna jobb, mint bal partján szedett tizedet.) Ugyancsak valószínűleg Kisapostagról van szó 1453-ban is, mikor V. László Kerekes Pálnak, Tata várnagyának adja a possessiót, amely Apostol-i István fia Lászlóé volt, de ennek magtalan halála folytán a koronára szállt.

8 Egyéb középkori adatunk sajnos nincs. Érdemes azon elgondolkozni, vajon miért hívták a két települést (Apostag, Kisapostag) eredetileg azonos néven. Ugyanis a két település között semmiféle kapcsolatot kimutatni nem tudunk, ugyanakkor pedig a Kisapostag — mint látni fogjuk — a Duna balpartján lévő Dunaegyházával sokáig rendkívül szoros kapcsolatot tart fenn. (Apostag is a balparton fekszik.) A magyarázat az lehet, hogy eredetileg a középkorban Kisapostag, vagy annak területe, Apostaghoz tartozott, ill. eredeti lakosai onnan települtek át, bár ezt bizonyítani nem lehet, így elképzelhető, hogy csak valamilyen hasonlóság alapján hívták a két települést azonos néven. Mindenesetre akár volt település Kisapostag helyén a középkorban akár nem, annyi biztos, hogy a település a környékhez hasonlóan elpusztul a török időkben (ne felejtsük el, hogy a Duna-völgye a török hadak fő vonulási útja!) és a XVIII. sz.-ig nem is hallunk róla. A XVIII. sz, elejétől a XIX. sz. végéig sorsa hasonló a szomszéd pusztákéhoz, amelyek később Baracs községben olvadnak össze. Az első adatunk a török kor után egy 1700 körüli kamarai összeírás szerint Baracsra és Kisapostagra 26 egész és 20 féltelek telepíthető.

9 A betelepítés, és a telkek kialakítása egyik pusztán sem következett be. 1701-ben Holló Zsigmond, Paksy Klára férje és a Paksy család leányági leszármazottai kötelezvényt adtak ősi jószágaik megvédése végett, melyeket a királyi fiscus le akart foglalni. Az irat szerint Ők Daróczi Istvántól és feleségétől, Sokoray Erzsébettől 2500 rajnai forintot vettek kölcsön, melynek biztosítására zálogul adták Pentele városában Kisapostag alias Baracs és Pázmánd nevű pusztáikon bírt rész jószágaikat.

10 1702. október 6-án Lipót császár elrendeli, hogy a Paksy család fiági birtokait a nőágnak engedje át 3200 forintért (többek közt Baracsot és Kisapostagot).

11 Bél Mátyás csak annyit jegyez meg a pusztáról, hogy az a Dunához közel, Pentele alatt Száraz György örököseinek birtoka.

11

^ 1734. május 14-én, majd 1741-ben a praediumot Egyháznak (Dunaegyházának) adta a földesúr pótlásként szűk birtokához, s azt később a falu saját területeként használta. Mivel azonban ők ti. a dunaegyhazaiak) nem urbárium, hanem contractus alapján szolgálnak, a megye elrendeli, hogy új contractust dolgozzanak ki.

12 1766-ban a földesúr a bérletet megerősíti.'

3 1798-ban is a dunaegyháziak árendálják a pusztát.

1

'

4