Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kisapostag

KISAPOSTAG Kisapostag Dunaújvároshoz tartozó városkörnyéki község, 1980-ban 777 lakossal.

1 A község csak központi belterületből áll. Vasútállomás Dunaújvárosban (12 km), autóbusz-megálló helyben.

2 A község sohasem volt jelentékeny település. Községünk a mezőföldi pleisztocén röghöz tartozik. A nagy interglaciális kori denudációs időszakban a Duna menti rög még nem volt lépcsősen feldarabolva, és kiterjedése a jelenleginél jóval nagyobb volt. így történhetett meg, hogy a jégkori lösz felszínén a nagy interglaciálisban vastag folyóvízi homokréteg halmozódott fel, és ez mindenfelé előbukkan, Kisapostag határában is. A folyóvízi homokrétegek és a veresbarna vályogszalagok hullámos, lejtős, települései folyóvízi eróziót igazolnak. A röglépcsők kialakulása még a pleisztocénban is folyamatban volt, s velük együtt mozgott a rögöket borító utolsó jégkorszaki lösz. Erről világosan tanúskodnak az utolsó jégkorszaki löszbe települt vörösbarna vályogszalagok, melyek közül egyesek Dunaújváros és Kisapostag közt is el vannak vetődve. A riss és a würm glacialisok löszképző időszakában részben a régi eróziós völgyek is ellöszösödtek. Az ellöszösödés azonban nem történt egyértelműleg. A kisebb völgyeket a hulló por teljesen kitöltötte, s bizonyos mértékig megváltoztatta a hidrográfiai yiszonyokat. A Venyim—Kisapostag vonaltól nyugatra a Seregélyest völgyig az árkos vetődések mentén a pannóniai rétegek mélyen el vannak sülylyedve, s a venyimi és barcsi mélyfúrások adatai szerint 20—60 m vastag pleisztocén homokos, agyagos, kavicsos és löszös üledékek egymással vízszintesen és függőlegesen váltakozva töltik ki a hosszanti süly--; lyedékterületet. Méreteiben a Sárvíz völgyéhez hasonlítható szerkezeti eróziós erők az alsó- és középpleisztocén időben a paks—seregélyesi és pentelei táblarög hidrográfiai tengelyét képezte. A hosszanti süllyedékterület eróziós völgyének egyik ága Kisapostag—Dunaföldvár között tartott az Alföld fele. Mai vizei közül egyedül a jelentéktelen és kicsiny vízgyűjtő területű kisapostagi vízfolyást lehetne megemlíteni.

3 A község neve Apostag (1436, 1469), Apostagh (1487)/' Az Apostag név olyan elhomályosult összetétel, amelynek előtagjában a magyar Apos személynév, utótagjában pedig az egy darabban lévő szántóföldek értelmű tag főnév rejlik.

5