Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Káloz

György utca lett. 1950-ben a még megmaradt utcaneveket is megváltoztatták. Ekkor lett Rákóczi Ferenc, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Ady Endre, József Attila, Bem József, Alkotmány és Vöröscsillag utca. A Fő tér Szabadság tér lett, de teret kapott Sztálin is. A belterületi utak javítására 1949-ben került sor, közmunka elrendelésével. Minden lófogatos 3—5 m

3

, ökörfogatos 2—3 m

:i

, tehénfogatos 1 m

3

, traktoros két forduló földet tartozott a kijelölt helyre szállítani, Minden 16—65 éves férfi a szükséges kézi napszámot adta. A képviselő-testület azért határozott így, „mert a hadműveletek és a víz az utakat súlyosan megrongálta, azoknak rendbehozása közérdek, viszont a község a szükséges fedezettel nem rendelkezik, így a cél csak ezúton érhető el."

160 Az 1947. február 21-i közgyűlésen jelentette a jegyző, hogy a tanfelügyelőség hajlandó a kültelki iskolákba vándortanítóságot felállítani, amennyiben a község helyiségekről, felszerelésről, fűtésről, takarításról és szállásról gondoskodtak. A képviselő-testület vállalta a tantermek és a berendezés biztosítását, a „többit adja a lakosság meg az állam". Azért hajlandók áldozatra, „mert most nincs lehetőség, hogy a gyermekeket szekéren az iskolába szállítsák, mivel a szülőknek nincs megfelelő igás állatuk". Felmerült egy állami iskola létesítésének a gondolata Kishörcsökpusztán és Aranyospusztán, de a község fedezet hiányában nem tudta támogatni.

161 Az 1948. június 16-i közgyűlésen Szabó István képviselő-testületi tag javasolta: hozzanak határozatot a felekezeti iskolák államosítása ügyében. A leadott 22 titkos szavazatból 19 követelte az államosítást és csak 3 volt ellene. A közgyűlés kimondta, hogy „a felekezeti iskolák államosítását a nép érdekében kívánatosnak tartja, ezt követeli."

103 Az 1948. október 6-i közgyűlés 750 Ft-ot szavazott meg a helybeli járványkórház céljára. Megtagadta viszont a támogatást a Sárbogárdon tervezett kórház építésétől, mivel a betegeket inkább Székesfehérvárra vitték.

163 1948-ban a BM bizonyos területeknek Kisláng részére való átengedését rendelte el. A közgyűlés a rendeletet tudomásul vette, de kimondta, hogy „a területek fekvését megállapítani nem tudja, mert a térképek elvesztek, nemkülönben az erre vonatkozó iratok is". 1952-beh Dégtől Antalmajor visszakerült Kalózhoz.

164 Nevezetes személyek Abelovszki József (Kálóz 1891—Budapest 1967). 1908-ban kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1910-ben SZDP, 1919-ben KMP-tag. A Tanácsköztársaság alatt a szekszárdi forradalmi törvényszék elnöke. 1931től a Szovjetunióban. 1944-ben az ukrán partizántörzshöz került. A felszabadulás után több funkcióban tevékenykedett.

165 Abelovszky Béla (Nagyhörcsök 1898—). A Tanácsköztársaság vörös katonája, Tanácsköztársasági emlékéremmel kitüntetve.

166 Ámon Margit (Kálóz 1875—). Színésznő; előbb vidéki nagyvárosokban, majd Budapesten a Népszínházban.