Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Káloz

burgonyát és 45 kh egyebet. A tengeri vetése 1945 áprilisában folyamatban volt. Bevetetlenül maradt 8092 kh."

5 1945 áprilisára megalakult a 19 tagú Nemzeti Bizottság, elnöke Bús János. Létrejött mind az öt párt; Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt, Polgári Demokrata Párt és a Kisgazda Párt. Az új rendőrség 10 főből és a parancsnokból állt. Létrehozták a Szabad Szakszervezeteket. 1945 júniusára a demokratikus pártok képviselőiből megalakult a községi képviselő-testület. A Magyar Kommunista Párt 5 rendes és két póttagot, a Szociáldemokrata Párt 5 rendes és 2 póttagot, a Független Kisgazda Párt 12 rendes és 2 póttagot, a Polgári Demokrata Párt 5 rendes és 1 póttagot, a Szabad Szakszervezetek 8 rendes és póttagot küldött a testületbe.

146 1945. május 14-én megindult az iskolai oktatás. A helyreállítási munkák során meg nem állapítható mennyiségű aknát és lőszert szedtek öszsze és robbantottak fel. 1945 nyarán két kutat és két hidat sürgősen kijavítottak, hogy a terményeket szállítani tudják. 1945 júniusában megválasztották az igazoló bizottságot; elnöke a járási főjegyző, aki a 4 tag közül kettőt kinevezett, a másik kettőt a községi közgyűlés választotta. A választás nem ment simán, mivel a bíró a mellett volt, hogy az öt tagot az öt párt jelölése alapján a Nemzeti Bizottság által kiküldött közgyűlés válassza meg. Az alispán beavatkozására azonban a bizottság szabályszerű úton jött létre.

147 A földreform során teljes egészében megváltották Széchenyi Györgyné Zichy Anasztázia 2563, Zichy Rafael 1839, Zichy György 2533, Komlósi János 1067 kh-ját. 100 kh-at mentesítettek Tripolszky Ágoston 753 kh, Ormándy János 391, Horváth István 173 kh területű gazdaságából. Elkobzásra került két gazdaság, mindössze 17 kh-dal, amelynek tulajdonosai a Tanácsköztársaságot követő időkben ellenforradalmi tevékenységet fejtettek ki. A földreform során Kalózon összesen 10 417 kh-at telekkönyveztek.

148 A földműves szövetkezet 1946. augusztus 25-én alakult 275 taggal, 288 jegyzett üzletrésszel (á 10 Ft). A tagok mind új gazdák. Az igazgatóság: Szabó István, Bús Mihály Sterk József, Ladányi István, Erdélyi János, Kádi Ferenc és Szabó János. Az ügyvezető H. Tóth Béla. A szövetkezet vagyona 1 traktor, 1 cséplőgép, 1 szelektor, 1 daráló és 1 szalagfűrész. Tevékenység: szántás, cséplés, legelőgazdálkodás, tojásgyűjtés (heti 1500— 1800 db.) és terménynagykereskedés. Lehetőséget láttak üzletnyitásra, terményfelvásárlásra, szarvasmarha törzstenyésztésre, olaj cseretelep létesítésére, gyümölcsértékesítésre és rizstermelésre. Magtáruk volt, de nagyon távol, ezért a belterületen akartak egy másikat építeni, hogy így 30 vagonos magtáruk legyen. A magtár építésére a községi közgyűlés 1848-ban 20 000 Ft kölcsönt adott.

140 1946. február l-jén a képviselő-testület, a pártok és az egyházak képviselői, ünnepi közgyűlésen köszöntötte a köztársasági elnökké választott Tildy Zoltánt. A közgyűlés ezt dísztávirat formájában is kifejezte.

150 1946-ban várótermes vasútállomás épült Aba-Sárkeresztúr állomáson. Ehhez a környező községek természetbeni munkával járultak hozzá. A képviselő-testület a Sárkeresztúrra kivetett természetbeni munka 25%-át magára vállalta, „mert a községnek is ez a legközelebbi állomása, így a la-