Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)
Kállay István: Káloz
1838-ban 1626 lakost írtak össze. Ebből tisztviselő 4, polgár és kézműves 20, nemesek szolgája 93, paraszt 63, zsellér, lakos, kertész 218, fiúgyermek 435, nő 793, a 17—40 év közöttiek közül nős 229, nőtlen 109. Az uradalom ezekben az években korszerűsítette a szántóföldi művelést és vezette be az istállózó állattenyésztést. A lótenyésztést is felkarolta, a nagylángi Zichy-uradalom 700 ménlóval Európa legnagyobb ménesei közé tartozott. Ezt a környék kisgazdái is átvették: a lótenyésztés mindig számottevő. 78 1841-ben a katolikus iskolában 117 fiú és 103 lány tanult. Ebből valóban járt télen 95 fiú és 70 lány, nyáron 48 fiú és 36 lány. Az iskola épülete jó állapotban volt, de Schen József tanító és Land Mihály segédtanító egy tanteremben tanított. Mindkettő elvégezte a praeparandiát. A fűtés és a tanszerek a szülők gondja, a padokat az uraság csináltatja. A tanító a földesúrtól kap fél sessio földet, 50 pozsonyi mérő búzát, 30 Vft-ot, 3 öl fát, 6 akó bort. Két hold tavaszi földet, két boglya szénát és a rendes stólát a mezővárostól. Betűzést, írást, olvasást, számvetést, imádságokat, hittudományt, szent históriát, magyar királyok történetét, földleírást, éneket és muzsikát tanultak magyarul. 711 A református iskolában 103 fiú és 77 lány volt. Télen járt 69 fiú és 44 lány, nyáron 41 fiú és 28 lány. Az iskola épülete kicsiny, egészségtelen, alacsony, sötét. A fűtésről és a tanszerekről a szülők, bútorzatról az eklézsia gondoskodott. Szűts Ferenc tanító Sárospatakon végezte főbb iskoláit. Jövedelme: 20 Pft, 37 pozsonyi mérő búza, 2 öl fa, 2 boglya széna, l A sessio föld, melyet az eklézsia műveltet (kivéve a kukoricaföldet), 50 font hús, 50 font só, 15 font faggyú, minden gyerektől egy véka zab, fűtés, gyertyapénzként 4 kr és egy csibe. Tanít magyarul betűvetést, olvasást, imádságokat, számvetést, hittudományt, szent históriát, földleírást, Magyarország statisztikáját, a levélírás módját. 80 Az 1845. évi jegyzőkönyv szerint a református iskolában 117 gyermek (68 fiú, 49 lány) tanult. Az iskola munkája jó, évente két vizsgát tartanak. A jegyzőkönyv arról is megemlékezik, hogy a mezővárosban már okleveles bábák működtek, akik elemi orvosi ismeretekkel is rendelkeztek. 81 A közlegelő ügye először 1826-ban merült fel. Boda László, az uradalom fiskálisa kérte, hogy a vármegye nevezzen ki egy küldöttséget, „amely a közlegelőt megvizsgálja és a jobbágyság között elintézi. Azonkívül cserélje fel a régi földeket valóságos rétekkel". A jobbágyság kérte a kishörcsöki út melletti addig cenzussal bírt földeket, lucernáskert céljára kiadatni. Ezt az uradalom nekik bizonyos feltételek mellett meg is ajánlotta. 82 A kiküldött bizottság 1833-ban (Szluha Imre főszolgabíró vezetésével) azt jelentette, hogy „a gróf vásonkeői Zichy Ödön folyamodása következésében, Kálózd mezőváros jobbágylegelőjének az uraságtól való elkülönözését minden módon eszközölni igyekezett, de a kívánt egyességet végre nem hajthatta." A vizsgálat során kiderült, hogy 1814 után már történt egy birtokrendezés, amikor az uraság elkülönítette a nemes és a nem nemes jobbágyokat egymástól. Ekkor a korábbi örökszerződés szerint 1090 Va hold hiány mutatkozott a nemes jobbágyok kárára. 83 A legelőelkülönözési egyezség 1842-ben jött létre a lakosok és az uradalom között. A helytartótanács azonban csak 1845-ben küldte vissza
