Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Káloz

pont), Aszó 1864 (völgyes rétség, melynek völgye tavasszal nedves, szárazság idején pedig kiaszik), Törökhalom 1864 (a Belmajorban), Belmajorpuszta (Cukormajor) 1903, 1904, 1930, Ágostmajor 1903, Ágostonmajor (Golyamajor) 1930, Bébic major 1903, 1930, Antal major 1903, 1930, Árvamajor 1903, Anna major 1930, ötvenkilenc 1903, Külső Hatvan-puszta 1930, Régi lak 1903, Számadólak 1903, Sárréti major 1903, Asszói alsó (felső) dűlő 1904, Régi tó 1904, Asszói árok 1904, Báránymező 1904, Birkalegelő 1904, Csőszház (Tyúkház) 1930, Nádorcsatorna 1930, Malom csatorna 1930, Fekete Sárvíz 1930 és Miklós major 1930. Károly János a legrégibb magyar községek közé sorolja Kálozt. Eredetileg királyi birtok volt, melyből a 11. században egy részt a veszprémi egyház kapott. Később hallunk a fehérvári káptalanról is, mint birtokosról.

4 Középkori plébániájának a léte bizonyított. 1332-ben és 1337-ben Lukács pap 30 kis pensát fizetett a pápai adószedőknek.

5 1340-ben a fehérvári káptalan birtokolta, amely ebben az évben felszólította Fáncsi Máté comest, hogy a Kaluz-i jobbágyaitól elvett javakat adja vissza.

6 1348-ban Villa Kalaz, 1401-ben possessio Kalóz néven említik. Ekkor a fehérvári káptalané volt.

7 1399-ben a fehérvári káptalan a Szent István idejétől a Fuen-i birtokon, a Sárvíz folyón lévő hidat szétszedette, Bathyan György sérelmére Battyánnál felállította és ott vámot szedett. Ezenfelül Fuen, Soponya, Langh és Kalóz nevű káptalani birtokon lakó népek és jobbágyok fegyveresen Batyan birtokra rontottak, az ottani jobbágyok nyáját Fuen-re hajtották. Amikor a jobbágyok állataikat visszakövetelték, kegyetlenül megverték őket, egyet pedig megöltek. Az uralkodó utasította Chaak-i István fia György és Marchal-i István fia Dénes Fejér megyei ispánokat, hogy Fuen és Bathyan birtokon hallgassák ki a szomszédos nemeseket arról, hogy emlékezetük szerint volt-e valaha ott híd és szedtek-e vámot, ahol most a káptalan felállította a hídját. Ha kiderül, hogy Bathyan-i György sérelmére, jogtalanul állították fel a hidat, romboltassák le, és távolítsák el. A hatalmaskodásról írásban tegyenek jelentést.

8 1351 után a dunántúli családok között szerepel a Kálozfalvi család, a 4—10 faluval bírók között. 1543-ban Szentágotai Literátus Lázár dicator írta Össze Kálozt, mely ekkor Cheh Gergely szolgabíró járásában feküdt.

9 A török korban a fehérvári szandzsák a Csákvár—Seregélyes—Kálóz helységek vonaláig terjedt. Ettől keletre Fejér megye nagyobbik része, mintegy 53 helységgel, a budai szandzsák budai nahiejébe tartozott. Délre a simontornyai szandzsák, simontornyai nahiéje terült el, 20 faluval. Kálóz a 16—17. században is magyarok által lakott helység.

10 Az 1543. évi adóösszeírás szerint Kálóz a fehérvári káptalané. 12 porta, 8 elhagyott porta, 14 szegény és 1 bíró volt itt.

11 Az 1551-es években a várpalotai katonák zsold helyett falvakat kaptak adományként. Kálóz Horváth Balázsé lett; ettől kezdve a helység a palotai várhoz tartozott. 1559-ben Cheszneky Mihály és Baranyai Balázs birtokolta.

12 1564-ben 6 portát, 2 zsellért, 1570-ben 9, 1588-ban 8 portát írtak össze. 1563-ban 166 ház után 50 akcsét fizettek a padisahnak (khász bir4 FMTÉ 20. 49