Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Káloz

természetes és a mesterséges tavak kusza hálózata szövi át. A völgy nyugati peremét az országút és a Malom-csatorna között lösszel kissé megemelt óholocén magas ártér kíséri. Átlagos tengerszint feletti magassága 105—106 m. A Sárvíz-völgy kálozi szakasza napjainkban is süllyed. A község a szomszédos Soponyához hasonlóan mérsékelt csapadékú (570 mm), napfényben gazdag (a napsütés évi összege 2000—2050 óra), meleg nyarú (július középhőmérséklete 21,0—21,5 °C, a nyári félév középhőmérséklete 17,0—17,5 °C) terület. Tele viszonylag enyhe, a januári középhőmérséklet —1,5 °C körül van. Évi középhőmérséklete 10,5 °C. Bár a mérsékelt csapadék és a magas párolgás miatt vízháztartása veszteséges (évi átlagos vízhiánya 100—125 mm), hatalmas ártere révén vízellátottsága mégis jónak mondható. Fő vízfolyása a község keleti peremén átfolyó Sárvíz (Nádor-csatorna), melynek sokévi átlagos közép vízhozama meghaladja az 500 l/s-t. Évi összes vízszállítása 115 millió m

3 felett van. A Malom-csatorna már lényegesen kevesebb vizet szállít. A csatornázott patakok mellett igen jelentősek az állóvizek: is. összterületük 120,07 ha. Ebből kettő természetes (12,82 ha), három pedig mesterséges (107,25 ha). Talajvize is bőven van. A terjedelmes alacsony árteret (96— 98 m a tengerszint felett) összefüggő talajvízszint jellemzi. A talajvíz átlagos mélysége a felszín alatt 1,5—3 m, évi vízforgalma 3—5 1/c km

2

. A Sárvíz-völgyben a talajvíz közelsége és az időszakos felületi vízborítás hatására többnyire hidromorf talajok képződtek. Elterjedtebb típusai a réti öntéstalaj, a lápos rétitalaj és a réti szolonyec. A lösztábla felszínét jó vízgazdálkodású, termékeny típusos mészlepedékes csernozjom és réti csernozjom borítja. A község neve 1326-ban bukkan fel Kaluz alakban. A káliz népnévből keletkezett, a kálizok településére utal. Az eredetileg iráni nyelvű káluzok a 12—13. századi Magyarországon olyan törökös jellegű, mohamedán vallású népcsoportot alkottak, amelynek tagjai katonai erényeiken kívül kereskedelmi és pénzügyi jártasságukról voltak ismeretesek. Ök voltak a királyi vámosok, adószedők, pénzváltók, sókamarai tisztviselők. A községhez tartozó Nagyhörcsökpuszta és Kishörcsökpuszta neve 1324-ben tűnik fel Herchuk (ejtsd Hercsük) alakban. A magyar hörcsög állatnévből keletkezett, talán személynévi használaton keresztül.

1 Korábbi gyűjtésekből

21 számos topográfiai nevet ismerünk: öreg aszó 1778, Izsák Aszó-völgye 1778, Izsákaszói völgy (Aranyvölgy) 1864, Egresi úton kívüli dűlő 19. század eleje, Hosszú hegy dűlője 19. sz. eleje, Farkas halma dűlője 19. sz. eleje, Szilasi út dűlője 19. sz. eleje, Tsutska halma dűleje 19. sz. eleje, Juxta vallem aszó 19. sz. eleje, Gyep utsza 1846, Kis utsza 1846, Német utsza 1846, Zsodoma utsza 1846, Korintus utsza 1846, Öreg utsza 1846, Czigány utsza 1846, Nemes utsza 1846, ödönmajor 1864, ödönpuszta 1903, Aranyos major 1864, Aranyos puszta 1903, 1930, Külmajor (Ronygos)-Puszta 1864, 1903, 1930, Csiripmajor 1864, 1903. Csirippuszta 1930, Rózsa major 1864, 1903, 1930, Csali csárda 1864, 1903, Jenőfalva 1864, 1903, Pálmamajor 1864, Selyemrét 1864, 1904 (Pesty Frigyes

3 értelmezése szerint finom szénát termő rét a Belmajorban), Paradicsomkert 1864, Paradicsom 1904 (igen szép fás és gyümölcsöskert), Léleklátó 1864 (rétség az Ödönmajorban), Hőcsér 1864 (dombos völgyes legelő, majd szántóföld), kilátó 1864 (a legmagasabb pont a kálozi határban, Dég felől, ahonnan messze vidéket belátni. Itt volt felállítva a kataszteri háromszögelő