Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Dani Lukács: Inota

szerződést, Ő, miután a vermet a község telehordatja, „köteles lesz a község bármely lakosa részére, orvosi rendeletre, kiszolgáltatandó jeget kiadni," Kompromisszumos és egyben ésszerű megoldás születik a nádasdladányi gyógyszertár létesítéséhez történő hozzájárulás tekintetében is. (Miután a körzeti orvos székhelye Ladányban van, számukra — bár eddig Palotára jártak — célszerűbb az orvosság kiváltása ott, ahol az orvosuk is székel.)

52 Megértőnek bizonyultak özv. Kalauz Ferencné szülésznő bérének rendezésével kapcsolatban is. A nagy drágaságra hivatkozással — és az 1908. évi XXXVIII. tc. 30. §-ával ellentétben — 180 koronás évi bérét 1912-ben 50 K „drágasági", majd 1912-ben újabb 50 K ..lakáspénzzel" toldják meg. Majd ugyanezen okra hivatkozással bérét 1917. január 1-től 330 koronára emelik. Korrigálják a kisbíró járandóságán esett sérelmet, amelyet a postai küldemények kézbesítésével kapcsolatos átszervezés okozott. (1910. november 1-vel ugyanis a posta a levélhordói intézményt szervezte meg.) Évi bérét a korábbi 220-ról 420 koronára növelték. Azzal a kikötéssel, hogy a községháza postáját változatlanul ő viszi heti 3 alkalommal Palotára. Átszervezést hajtott végre maga a község is az éjjelíŐri szolgálattal kapcsolatban. 1915-ben megszüntették a „házsorszám szerinti éijeli vigyázó szolgálatot." (Ezt egyébként a községbeli bevonultatások is indokolták.) A két 250—250 koronás évi fizetésért beállítandó őrök illetményét a törvényhatóság nem hagyta jóvá. Ezért a díjazásukat „lakrészek utáni külön kivetés útján" oldották meg. Alispáni felhívásra (1912-ben) javítani kívántak a jegyző helyzetén, ö azonban — nőtlenségre hivatkozással — erről lemondott. (A közgyűlés „hálából" úgy döntött, hogy ha megnősül, illetménye 30%-át kapja drágasági pótlékul.) Még, szintén a háborút megelőzően, elfogadta a községi közgyűlés Földes Géza. várpalotai községi állatorvos javaslatát, aki évi 200 korona ellenében vállalta a község jószágainak orvoslását.

53 Az egyre nehezebbé váló körülmények közepette a község elöljárósága, illetve közgyűlése nemcsak a falu funkcionálásához szükséges feltételeken és dolgozói létfeltételein, hanem a lakosság széles rétegét érintő problémákban is a megoldás, illetve a helyzet elviselhetővé tételének útját kereste.

54 A háború kitörése a meglévő gondok mellé újakat teremtett. A helyi rászorulók mellett az ország gondjain is segíteni kellett, a lakosságnak az anyagiak mellett vérrel is adóznia kellett. A háború kitörésekor jelentkező optimizmus, a közeli győzelembe vetett bizalom szinte erejét meghaladó áldozatra késztette a községi vezetést. A hadikölcsönjegyzéskor történt vállalásuk (500 korona összegben) mind a szegénypénztár, mind a munkáspénztár —- alapvetően segélyezésre szánt — összegeit elvitte, a község anyagi tartalékai kimerültek. Ez olyan mértékűvé nőtt, hogy 1915 februárjában a mezőgazdasági munkák zavartalan biztosítását célzó földművelésügyi miniszteri rendelet végrehajtása (a vetőmag árának község általi megelőlegezése) megoldhatatlanná vált. A legjobban rászorulók segítése kritikussá lett, ugyanakkor a magas termény- és jöszágárak a tehetősebb gazdák számára lehetővé tették, hogy az említettek értékesítéséből adódó bevételükből vetőmagszükségletüket fedezzék. A helyzeten egyelőre az enyhített, hogy alispáni; utasításra 1915 márciusában a Maráczi József, Szombati József és