Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Lepsény

Nevezetes személyek Dr. Bán Jenő (Pápa 1884 — Lepsény 1919) állatorvos, az enyingi járásban. Károlyi Mihály híve. 1918-ban a földosztásról és a termelőszövetkezetekről beszélt a cselédeknek. A fehérek 1919 augusztusában felakasztották Lepsényben.

108 Dr. Koch László (Kaposvár 1909 — Székesfehérvár 1945). 1938-ban szerzett orvosi diplomát, de a kamarába nem vették fel. Ezért helyettesként Lepsényben működött. 1945-ben a fasiszták Székesfehérvárott kivégezték.

109 Kocsi Csergő Bálint (Kocs 1647 — Hosszúpályi 1698), emlékiratíró. 1674-ben a pozsonyi vésztörvényszék gályarabságra ítélte. 1688 augusztusától Lepsényben református lelkész. A gályarabok történetét ismertető latin emlékirata 1728-ban jelent meg Utrechtben. Magyar nyelven Bod Péter fordításában: Kősziklára épült ház ostroma (Pest 1860). Ennek alapján készült Moldova György: Negyven prédikátor c. regénye.

110 Kőmíves Imre (Bodajk 1839—1921), színész, színigazgató, költő (Kőmíves Sándor nagyapja). Elemi iskoláit Lepsényben végezte, ahol apja tanító. Az ő társulatánál színész Petőfi. Blaha Lujza számára ő írta a mai napig is ismert „Lekaszálták már a rétet" című dalt, amelyet szinte minden népszínműben énekeltek. Több színművet írt.

111 Siki Károly (Lepsény 1892 — Lepsény 1919. aug. 16.). 1919-ben a járási direktórium egyik vezetője, az Intéző Bizottság titkára. Augusztus 16-án a fehér különítményesek felakasztották.

112 Szilasi Sándor (Lepsény 1891—). A nagy októberi szocialista forradalomban és a polgárháborúban való részvételéért emlékéremmel kitüntetve.

1

'

3 Ványi Gábor (Lepsény 1930 — Budapest 1953). Légoltalmi őrmester, a szocialista társadalom védelmében életét vesztette.

114 A népesség alakulása 1785 1099 1829 1233 1836 1413 1857 1690 1870 1858 1880 1859 1890 1844 1900 1948 1910 2055 1920 2070 1930 2226 1941 2540 1949 2524 1960 2765 1970 3052 1980 2864 1984 2796