Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Lepsény

külső jellegű tanítók, részben pedig a tanítók és a papok, valamint az egyházközségek vezetői között fennállottak."

87 Az iskolák államosítása után hozzáfogtak azok tatarozásához. Közreműködött ebben a Dolgozók az iskolákért mozgalom, valamint az ekkor megalakult szülői munkaközösségek.

88 A község mindig támogatta a szabadművelődést. „Most a demokratikus állameszme uralomra jutásakor a szabadművelődésnek hatványozott mértékben ki kell teljesednie és a lehető legrövidebb idő alatt pótolni kell az eddigi mulasztásokat, elsősorban könyvtárak felállításával, előadások tartásával." A közgyűlés pénzt szavazott meg könyvek beszerzésére, könyvtár berendezésére, kulturális célú tanfolyamok támogatására.

81 A hároméves szociális terv keretében támogatták két járási szeretetház felállítását. A szociális intézmények támogatásáról költségvetésileg gondoskodtak, (mentőszolgálat, enyingi tüdőgondozó intézet). Támogatták a Lepsényi Sport Egyesületet és az önkéntes tűzoltóságot.

90 A lefolytatott gabonaelszámoltatás folyamán az előírt felesleges kenyérgabonából 10 722 kg folyt be. A 979 kg hátralék ügyében 1948 januárjában a gabonaelszámoltatás miniszteri biztosa járt a községben. 1948 nyarán a gabonát már verseny keretében szolgáltatták be a gazdák. Ez évtől kezdve a cukorrépa termelési szerződést csak a földművesszövetkezeten keresztül lehetett kötni.

01 1948-ban változtatták meg az elavult utcaneveket. Ekkor született a Dózsa, Rákóczi, Zrínyi, Hunyadi, Széchenyi, Deák, Szentgyörgyi, Bem apó utca és a Szabadság tér.

93 1948- ban több ünnepséget rendeztek. Februárban, a Szociáldemokrata Párt kezdeményezésére megünnepelték a köztársaság fennállását, március 15-én a szabadságharc 100 éves évfordulóját. Június 29-én volt az új kenyér, november 7-én a nagy októberi szocialista forradalom ünnepe. A magyar—lengyel barátságot szolgálta a november 25-i Bem apó-emlékünnepély abból az alkalomból, hogy 100 éve alakult meg a lengyel légió;'

3 1949- ben 521 házban 2524-en laktak. A január 18-ai tisztújításon Lukács Mihályt bíróvá, Márk Lajost helyettes bíróvá, F. Tóth Gyulát pénztárnokká, Bognár Istvánt közgyámmá, Horváth Lajost, Sziládi Pálnét, Pintér Györgyöt, Dutecz Józsefet, Karácsony Gyulát és Szabó Gyulát községi elöljárósági taggá választották.

04 A Jókai utca déli részének megnyitása, óvoda létesítése, szülészeti vándorláda beszerzése, az orvoslakás és rendőrlaktanya helyreállítása, a közvilágítás további helyreállítása, hullaház építése, bikakarám felállítása, írógép és számológép, tanácstermi bútorzat vétele, iskolai tantermek berendezése, telefon bevezetése az orvoslakásba szerepel többek között a költségvetésben. Csökkentette a kiadásokat a villanyüzem államosítása.

95 A községi bíró 200, a helyettes bíró 62, a pénztárnok 64, a közgyám 62, az elöljárók fejenként 30, a termelési bizottság elnöke 30, a lótenyésztési bizottság elnöke 30, a gazdasági népi bizottság elnöke 30 Ft tiszteletdíjat kapott 1 évre.

00 1949-ben tűzték napirendre a lepsényi körállatorvosi kör megszervezését. A község fejlett állattenyésztése (amely már túlhaladta a háború előttit) és a balatonfőkajári állatorvos túlterhelése volt az indok. „Lep-