Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Lepsény

mindnyájan a méltóságos uraságnak kegyelmes birodalmában helyeztettünk, a szükséges roboti szolgálatra rendeltettünk, szabad életért, s hívalkodásért nem instálunk, hanem hogy illendőképpen méltóságos uraság ő execellentiája kegyes protectioja alatt magunk, kevés számbul álló jószágink fenn állhassunk, a szolgálatra alkalmatosak lehessünk, alább írt sérelmünk megorvoslásáért alázatosan könyörgönk . . ,"

27 önálló plébánia felállításának a gondolata 1747-ben merült fel. Ekkor fogarasi Nádasdy Boldizsár és Babocsai Ignác a földesúr. A falun kívül fekvő katolikus templomot az előbbi építette kőből, zsindelytetővel és fatoronnyal. Pap nem volt, Mezőkomáromba jártak a hívek, de a foki plébános is jogot formált, különösen házassági ügyekben, a iurisdictiora. A reformátusok temploma a falu közepén, kőből épült, kőtoronynyal és 2 haranggal. A református pap Takácsi György, a tanító Sebesi Sámuel. 18 katolikus családot írtak össze, ebből 6 jobbágy, 12 cseléd, 42 gyermekkel. 9 vegyes vallású család volt, 16 gyermekkel. A felállítandó plébánia javadalmának összeírása során megjegyezték, hogy a templom felszerelése hiányzik, parókia épület nincs, bár Nádasdy ideiglenes használatra ígért egyet. A számítások szerint az új paróchus 127 Ft 65 d javadalomra számíthat.

28 A plébánia 1754-ben alakult meg, a parochust szeptember 12-én iktatták be. Urasági házban lakott, amíg az új paróchia el nem készült. Filiája: Bozsok, Szentgyörgy és Csajág. 1763-ban épült újjá, 343 Ft 56 kr költséggel, a kápolna. Ebben a fehérvári Hiemer Ignác is közreműködött: a fát, a vasat és a deszkát Pesten vásárolta az építkezéshez.

29 1771-ben már mindkét felekezetnek volt iskolája. 1780-ban a református oskolamester, nemes Szederkényi György, évi 20 Ft-ot, búzát, fát, sót, húst, bort, gyertyát, kenderföldet, kertet, szénát, stólát, gyermekenként 1 mérce zabot, 1 csirkét és fűtőpénzt kapott.

30 1761-ben, a Nádasdy család parancsára, Veszprém megye szolgabírája és esküdtje összeírta az uradalmat. 5 egész, 29 fél, 30 negyedtelkes és 4 zsellér volt. Az árendán kívül semmit sem fizető zsellér: 14 család (köztük a falu borbélya: nemes ember). A túri zálogos részen 2 egész, 11 fél és 6 negyedtelek volt. A jobbágyok az úr kívánsága szerint robotoltak (ami a nagy aliódium miatt súlyos teher), mindenféle termésből kilencedet adtak. Az uraság egész évben mérte a borát, a jobbágyok Szent Mihály tói Szent Györgyig. A rét kevés, ezért a jobbágyok muhart is vetettek, abból volt szénájuk. A korábbi két (1713, 1724) úrbéres szerződés a lakosság helyzetén nem sokat változtatott.

31 Az 1768. évi úrbéri tabella 97 örökös jobbágyot, 13 zsellért és 3 hazátlan zsellért tüntet fel. Régebben 76 Ft 30 d-t adtak. Most minden ház 1 Ft-ot fizet. Szőlőjük van, a kocsma fél évig az övék, a kiskovácsi malom negyed jövedelme, a saját gabonájuk után, az övék. A földet három nyomásban művelik, robotot az úr kívánsága szerint teljesítik, terményeik után kilencedet adnak. Az uradalomhoz tartozott: Dóka, Alásson, Kiss Kovácsi, Nána és Dudar

331 1770-ben a lakosság kérvénnyel fordult a földesúrhoz. A rossz termés miatt panaszkodtak, egyeseknek alig maradt két zsák gabonája. Szőlőiket kétszer verte el a jég, marháikat dögvész tizedelte. Gabonát