Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)
Kállay István: Lepsény
1590 körül 8 jobbágyot és 4 zsellért írtak össze. 1592-ben Bottka Ferenc a lepsényi birtokrészét a Nádasdy családnak zálogosította el. Ezt később királyi adományként kapta a Nádasdy család. 11 A 15 éves háború idején a lakosok elmenekültek. Az 1614. évi adóösszeíró szerint Lepsény elhagyott puszta. Egy részét Bottkai János bírta. 1615-ben Fülöp Katalin, a győri Kovách Tamás felesége, birtokigényt jelentett be Lepsény egyes részeire. 1 * 1617-ben még lakatlan. Palota várának ez évi urbáriuma szerint egykor a várhoz tartozott, most elhagyott. 1622-ig újra települt, ebben az évben egy részét Fajszi Ányos János bérbe adta. 1623-ban már „bizonyos nemesek" is laktak itt. 1634-ben nemes Szakács Ilona két iobbágytelket a hozzá tartozó szántókkal, Tóth Mihály, István, Péter és János nemeseknek 225 magyar Ft örökáron eladta. 13 1650-ben Zichy István királyi adományul kapta Lepsény egy részét. 1676-ban Ányos Gergely az általa birtokolt részt eladta." A török alóli felszabadító háborúk nagy terhet jelentettek. 1688ban Kocsi Csergő Bálint református lelkész jegyezte fel: „Voltunk ez esztendőben az egész ecclesiával együtt az rajtunk kvártélyozó Pálffy Károly hada miatt kimondhatatlan szorongattatásban, sok rendbéli kárvallásban". A Fehérvár felszabadítására vonuló császári seregek minden élelmiszert összeszedtek. A lakosság ekkor a környező elhagyott pusztákat bérelte, ahol főleg állattenyésztést folytatott. 1692-ben a lakosok (a helység neve ekkor Leptsén-ként szerepel) Fejér megye védelmét kérték az átvonuló katonaság „kegyetlen zsarolásai" ellen. 15 1690 körül 40 házban 44 jobbágy lakott. Volt még 8 zsellérház is. 80 hold szántót és 200 kapás szőlőt műveltek; 210 ökröt, tehenet és 140 juhot tartottak. A templom elhagyatott állapotban volt, a földesúr a Botka család. 10 1696-ban 30 egész, 5 fél, 10 negyedtelek, 3 házas zsellér, 7 puszta féltelek volt. A török időkben a keresztény földesúrnak adtak 46 Ft-ot, 64 napi robotot, 27 fuvar fát, valamint kilencedet. A török császárnak 35 Ft-ot, 315 napi robotot, 70 fuvar fát, 35 pint vajat, valamint vágómarhát és terménytizedet. A községben kocsma és mészárszék működött. 2 majorsági fa- és vályogház, földesúri szántó és rét volt. A földet két nyomásban művelték: búzát, árpát és zabot termeltek. Egy nemes kurialistáról van tudomásunk. Állatállomány: 83 ló, 125 ökör, 92 tehén, 47 borjú, 172 juh, 83 sertés és 48 méhkas. 17 1699-ben pápai Botkai Ferenc és veszprémi Babocsay Ferenc a földesúr. 30 egész, 5 fél és 10 negyed lakott, 7 puszta telekkel. A községnek bor- és húsmérése volt, a földesúrnak 8 hold szántója, 7 hold rétje és két majorja. Lakói valamennyien magyarok. Cenzus, robotváltság, kilenced, bormérés- és mészárszék-bérlet címén 649 Ft 48 d-t fizettek a földesúrnak. 18 1702-ben a lepsényi síkságon fekvő 80 hold földjüket a lakosok háromszor szántották, rétjüket egyszer kaszálták. A Tikacs (Tykacz) szőlőhegyet művelték, a többi szőlőt már 5 éve nem. Közepes bor terem, de nem áll el. A török földesurukat (korábban) Aga Mohomet-nek hívták. A keresztény földesurak közül Zamody Miklóst, Zándor Istvánt, Botka Ferencet, Somodi Miklóst és Sándor Istvánt említik. A községben 40, 12 FMTÉ 20. 177
