Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Dani Lukács: Lajoskomárom

tokba vételére. Ez a szándék találkozik gróf Draskovich György és gróf Draskovich Rezső kenyérmezői birtokosok szándékával. Az első lépések 1924 tavaszán megtörténtek. Előbb kishaszonbérleteket létesítenek 51 186 négyszögölnyi szántón — 1000 Q-öles parcellákkal — és 9 kat. hold réten: 500 Q-öles táblákkal. Főhaszonbérlő a község évi 140 q búza fejében. Az alhaszonbérlők évi 21 669 000 kg búza árendájából befolyt haszon a község tiszta jövedelme. Ezt a „Kenyérmezői alapot" a puszta későbbi megváltására szánták. Négy évvel később — 1928 őszén — Kenyérmező a község tulajdonába került: 174 kat. hold terjedelemben. Ennek egy részét — árverés keretében — elidegenítik, holdanként 850 pengőért. Községi birtokban 149 kat. hold legelő maradt. Az árveréskor befolyt összeg (48 793 pengő) és a legelő bérleti összege alkotta a továbbiakban a kamatmentes hitelek felvételét lehetővé tevő „Kenyérmezői alapot."

80 A reform érvényesülésének útjában álló törekvésekkel párhuzamosan, és kevesebb küzdelem árán, a határ más területein is történnek parcellázások, bonyolódnak földcserék és közigazgatási módosítások. így Alsóbogárd-puszta egy részét (451 kat. hold 1081 négyszögöl terjedelemben) parcellázzák és ajánlják fel megvételre közép-bogárdi lakosoknak. Két esztendővel később (1929 késő őszén) Felső-Bogárd pusztán indult parcellázás: 159 kat. hold terjedelemben.

81 Földcserék keretében előbb a jegyző Hármasszilfa-dűlőbeli szérűskertjét cserélik a nagylaposi kútnál fekvő községi területtel, majd a két (Alsó- és Felső-) Hunyoros közötti káposztáskert egyházi tulajdonban lévő parcelláit váltják át Hármasszilfa-dűlői, illetve Középső-dűlőbeli földekre. Módosul a község közigazgatási határa és megnövekszik területe is. A húszas évek második felében gróf Draskovich Pál kérésére Űjhódostól 93,5 kat. holdat Enyinghez csatolnak. Az esztergomi székesfőkáptalan hasonló célzatú törekvése (222 kat. hold 96 négyszögöl Mezőkomáromhoz történő csatolása) nem talált támogatásra. (Viszonzásul ugyanis a község Kenyérmező-puszta Lajoskomáromhoz való átcsatolását kérte. Itt ugyanis — szerintük — 4-500 lajoskomárominak volt birtoka.) A község határa egyébként már korábban, a BM 97.925/1922. sz. döntése alapján Mezőkomáromtól átcsatolt 1182 kat. hold 625 négyszögölnyi határrésszel nőtt. 1925-ben Űjhódos-, Paula-, Szúnyog-, Újbogárd- és Középbogárd-puszták tartoztak a községhez. A belterületen 1712-en, a pusztákon pedig 850-en laktak. Ez utóbbiak közül legnépesebb Középbogárd volt: 366 fővel.

82 (Lajoskomárom kiterjedése 9196 kat. hold. Egy tíz évvel későbbi adat szerint már 9493 kat. hold: ekkor már Kenyérmező is a község része.) A húszas évek közepén a birtokviszonyok módosultak. Az évtized elején 2200 holddal rendelkező 60 hold alatti birtokkal szemben 4068 kat. hold volt kisparaszti tulajdonban.

83 A határ nagyobbik hányada (5128 kat. hold) 7 nagy-, illetve középbirtokos tulajdona. A Draskovichok (gróf Draskovich György né és gróf Erdődy Sándorné) tulajdonában (2292, illetve 1292 kat. hold) volt a határ több, mint egyharmada. A középbirtokosok közül id. dr. Bélák Sándor 422, dr. Pesthy Pálné 391, ifj. dr. Bélák Sándor 245, dr. Bélák Imre 252 és Csák István 234 kat. holddal rendelkezett.