Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Dani Lukács: Lajoskomárom

Kálmán, Tulcz János, ifj. Progl Lőrinc, Tischler György, Pamer János, Meidlinger János, Bartos János, Hornyák István, Pavelka István, Vanyó János, Czéhmeiszter Ferenc, Groszl Ádám, Stein Antal és Csekő Ede alkotta. Az osztály élére 3 tagú intézőbizottságot (elnök: Csekő Ede, tagok: Progl Lőrinc és Tulcz János „elvtársak" —, az elvtárs először szerepelt jegyzőkönyveikben) és 4 tagú iskolabizottságot választottak (Hajbán István és Mohar Ilona tanítók, és Tischler György, valamint Pámer János személyében)."'

8 Iskolavezetővé Szombath Ernőt választották. Május végén szállást kapott a helyi Vörös Őrség a volt csendőrlaktanya épületében. Majd az aratásra történő felkészülés jegyében újjáalakították a tűzoltótestület tisztikarát. Parancsnokká Csekő Edét, alparancsnokká Czéh Istvánt és Tulcz Pált, szertárossá ifj. Gernya Istvánt választották.

59 Az aratás kezdette csaknem egybeesett a budapesti és a Duna menti ellenforradalmi lázadásokkal. A szövetkezetekben a volt cselédek soraiból választott bizalmi férfiak — a munkástanács támogatásával — eredményesen léptek fel az említett események hírére felbátorodó, a kollektív szerződés előírásait sértő gazdatisztek ellen. (Pl. Harasztbogárdon 60 aratópár, Kárász intéző magtartásával, illetve szerződésszegésével kapcsolatban.) E szerződések mintájául Zsednai István, a munkástanács elnöke és Boros Lajos gazdaságvezető, a Közép- és újbogárdi szövetkezetek nevében aláírt megállapodásra szolgált. A kollektív szerződés szerint nyolcadán arattak, természetbeni ellátás (élelmezés) mellett.

60 (A cséplésnél a részesedés aránya 3,5% volt.) E munkák végzésére a szomszédos községekből is érkeztek arató- és cséplőcsapatok. Az aratás kezdete a proletárhatalom időszakára esett, a betakarítás átnyúlt a kezdődő ellenforradalomba. A helyi munkástanács utolsó, augusztus 27-i ülésén az új nemzedék világra segítésének személyi kérdéseivel, a községi bába megválasztásával foglalkoztak.

61 Bizalmukat Gáspár Júlia személyébe helyezték. A tanácsban Zsednai István elnökletével azok vettek részt, akik a vesztésre álló ügy mellett még ekkor is kitartottak: Hornyák István, Czéhmeiszter Ferenc, Kibitz István, Grünwald József, ifj. Bartos János, Pámer János, id. Gernya István, Eckhardt Ádám, Tulcz János, Kovács Pál, Groszl Ádám, ifj. Progl Lőrinc, ifj. Gernya István, Vanyó János és Tischler György. * Az ellenforradalmi terror nyitányaként Prónay Pál különítménye tűnt fel Simontornya felől. Augusztus végén Tóti pusztán időztek, ahonnan Tóth József kovácsmestert hurcolták magukkal. Enying felé vonultukban „tisztogattak". Kibitz Istvánt nyomorékká verték. Enyingen akasztottak: az öt áldozat között volt Tóth József is. Dr. Bán Jenőt, több társával együtt, Lepsényben akasztották fel. E cselekmények aktív részesei voltak Bibó Dénes közép-bogárdi birtokos és testvére — a renegáttá vált — Bibó Ödön főhadnagy.

32 A halál aratásának napjaiban, augusztus 17-én, alakult újjá a helyi képviselőtestület.

63 Elsőként a tanácshatalom részeseit (Meidlinger Jánost, Groszl Ádámot, Szombath Ernőt és Pavelka Istvánt) törtölték tagjaik sorából. Szót emeltek a pusztákról „beszivárgó" kommunisták eltávolítása mellett. Az aljegyzőt — két hónappal később — miután számára