Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Várnai Tamás: Kőszárhegy

zőnk a sor élére állt,.többen is unszolták, hogy nem kell annyira sietni, kell időnként egy^ kis dohányzási szünetet tartani. Így azután nem csoda, hogy kezdetben a termelési eredmények sem voltak kielégítőek. Az ad­minisztrációs munkák végzésére a tanácsnál kaptak egy kis szobát. Az Egyetértés Tsz első elnöke Borján Gyula volt. öt követték a szö­vetkezet élén Papp János és Kiss Lajos. 1964. januárjában az elnök Ká­dár János lett, aki korábban brigádvezető volt. 122 1959-ben a tsz a kő­bányát is megkapta, a szervezés 1960 elejére befejeződött. Területe 1953 közepén 993 kat. hold, ebből szántó 904 kat. hold volt. A szövetkezethez 130 család tartozott, 1 családra kb. 7 kat. hold szántó jutott. 123 A két fő termesztett növény a kenyérgabona és a kukorica volt. Kenyérgabonából 176 holdat, kukoricából 380 holdat vetettek. Termesztettek ezenkívül burgonyát, cukorrépát és lucernát. A tagoknak csupán 21 lovuk és 82 sertésük volt. Jelentős volt viszont a juhállomány (430 db). 1960-ban a tsz összterülete 1127 kat. hold, a tagok száma 132 volt. 12 ''' 196l-re az állatállomány jelentősen gyarapodott, ekkor 411 juhot és 376 sertést tartottak. A községi állatállományhoz ugyanebben az év­ben 620 juh és 593 sertés tartozott. 125 1963- ban a tsz területe 1368 hold, a termesztett növények vetésterü­lete kenyérgabonából 410 kat. hold, takarmánygabona 69 kat. hold, ku­korica 242 kat. hold, cukorrépa 40 kat. hold, napraforgó 100 kat. hold, szálas takarmány 243 kat. hold. 126 Ez az esztendő a kísérletezés éve volt, a legjobb földekbe új búza­fajtákat vetettek, de az eredmény sajnos gyengére sikeredett, mindössze 6,9 q búza termett holdanként. 127 1964- től kezdve a helyzet megszilárdult és a fejlődés egyenletes. Ekkor búzából 11,9 q, kukoricából 16,9 q (a járás 14 községében ennél gyengébb) cukorrépából 165,5 q termett holdanként. 128 1966-ban a termésátlagok tovább növekedtek, búzából holdanként 14,4 q termett, cukorrépából 238,6 q, kár viszont, hogy a munkaigényes cukorrépát mindössze 36 kat. holdon termesztették. Ebben az évben 281 q hízott marhát és 460 q hízott sertést értékesítettek, 129 1967-től kezdve az állattenyésztésre különös gondot fordítottak. Ekkor már volt 300 férőhe­lyes hizlaldájuk és 500 férőhelyes juhhodályuk. A szövetkezetnek ekkor már 13 erőgépe volt. 1969-ben holdanként 25,3 q búzát takarítottak be Ekkor kezdtek kísérletezni a vöröshagyma termesztésével. A sertés- és juhtenyésztés jelentősége tovább növekedett, értékesítettek 635 db pecse­nyebárányt. Melléküzemágként kísérleteztek a kőbánya kihasználásával, de ezzel nem volt szerencséjük. Fuvarozásból viszont 750 ezer forint hasznuk volt. Az 1 munkaegységre jutó kereset 1964-ig ingadozott, ettől kezdve foko­zatosan növekedett. tv Forint Év Forint 1959. 18,50 1964. 31,20 1960. 25 1965. 42 1961. 33 1966. 50 1962. 36 1967. 60 1963. 27,40 1968. 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom