Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: Fejér vármegye újjászervezése 1692 – 1693

Erdős Ferenc FEJÉR VÁRMEGYE ÚJJÁSZERVEZÉSE 1692—1693 Fejér vármegyében a 145 éves török uralom Székesfehérvár visszafoglalásával, 1688. május 19-én. befejeződött. ,,Alba Regalis recuperata", a magyar királyság ősi koronázó székvárosa felszabadult — adták hírül a keresztény világban. Mégsem mondhatjuk, hogy csupán ehhez a naphoz kapcsolható a megye felszabadulása. A közel három emberöltőn át tartó oszmán uralom megtörése 1686-ban vette kezdetét, s két esztendőn át tartó folyamat eredményeként három évszázaddal ezelőtt zárult. Buda visszavívásával a megye északkeleti vidéke lett szabaddá, majd a Duna jobb partján fekvő, több stratégiailag is fontos átkelőhely Érd, Ercsi, Adony és Dunapentele. Közülük az adonyi átkelőhely és dunai kikötő bírt számottevő fontossággal. Ennek az a bizonysága, hogy a Csókakővárát és Székesfehérvárt feladó törököket az adonyi révnél hajózták be. 1686 kora őszén, a déli, mezőföldi területek egy része is megszabadult a félhold hatalmától, ugyanis a szövetséges hadak Lajos badeni őrgróf vezetésével visszavették Símontornya várát. A megye északnyugati, részben Veszprém, részben Komárom megyével határos területei 1687 őszén szabadultak fel. Nevezetesen: október 17-én a csókakővári és október 22-én a palotai (Várpalota) török helyőrség szabad elvonulás ellenében megadta magát. 1688 tavaszára tehát a felszabadított Fejér megyei területek közé ..szigetként" ékelődött a még török kézen levő Székesfehérvár és közvetlen térsége. 1688. május 20-án, a város felszabadulásának másnapján tartott Te Deum, nemcsak az ősi szabad királyi város, hanem a megye felszabadításáért is megtartott hálaadó istentisztelet volt, amelyet a veszprémi püspök. Széchényi Pál celebrált. A felszabadított Fejér megye több szempontból nem volt azonos az 1543 előttivel: népességének, gazdasági erejének csökkenésén kívül területe is jelentősen kisebbedett, több nemzetiségűvé, a lakosság vallását tekintve pedig megosztottá vált. Népességének, gazdasági erejének csökkenését bizonyítja, hogy 1688 őszén 65 faluja közül csak 25-ben laktak. 29 elhagyottan, pusztán állt, 11 gyéren lakott helységben pedig több mint 400 lakatlan házat írtak össze. A középkori megye területe egy közjogi döntéssel, az 1596. évi 52. törvénycikk végrehajtásával változott meg: a Duna—Tisza közén lévő részeket, a Solti széket, Pest megyéhez csatolták. „Fejér megye solti székét a törökök elfoglalták, alispánja és