Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Siklósi Gyula: A török hódoltság emlékei Székesfehérvárott

A belváros másik török eredetű dzsámija a Karakas pasa dzsámi (1613—21—1664) volt.

53 Alapítása 1618—21. között, Karakas pasa hivatali idejében történhetett. A dzsámit La Vergne 1689-es városalaprajza segítségével a mai Szabadság tér nyugati részére lokalizálhatjuk. Gerő Győző véleménye szerint 1568 után alakították át a királyi bazilika északi mellékkápolnáinak egyikét dzsámivá. (Helyét későbbi alaprajzok pontosítják.) Ezt ugyancsak Gerő Győző a Meliász-dzsámival (1568—1664) azonosította.

5

'

1 Két török templom (egy minarettel ábrázolva) helyét városalaprajzok valószínűsítik a mai szemináriumi templom (1720) és a Szt. István tér déli részének (1689) területére. A külvárosból kevesebb adattal rendelkezünk. Evlia két dzsámi nevét említi meg: az egyiket Szurut-dzsáminak, a másikat Palotai-dzsáminak írja. Ez utóbbit Gerő Győző az 1601-es német tollrajzon és az ugyanekkor készült olasz alaprajzi vázlaton a Palotai kapuval szemben ábrázolt török templommal azonosítja.'

5 A négyzetes alaprajzú, sátortetős dzsámi keleti oldalán minaret állott. Helyét ásatásaink pontosították. 1608—9-ből származó defterekben olvasható a Külvárosi-mecset elnevezés. Erről közelebbit nem tudunk. Helyileg az egykori Szt. Józsefkápolna és a mai Rác-templom környékén feltételezhetünk mecsetet vagy dzsámit. A többi helyét sem írásos, sem térképes ábrázolások nem sejtetik. A budai kapun kívül állónak említi Evlia a Baba tekkét, melyet neve alapján a Hadzsi Bektás Veli rendjéhez tartozó bektasikhoz sorol Gerő Győző.

50 A derviskolostort egy III. Murád kori adóösszeírás említi először.

57 A Szt. Péter- és Pál-templom és a Szt. Anna-kápolna között elterülő temetőben egy 1688—90-ből származó adat szerint török mausoleum állott.

53 A törököknek a városon kívül is volt két temetőjük. Az egyik a mai Szeder utca, a másik a Zámolyi út környékén. Mindkettő helyét metszetek és régészeti leletek határozzák meg.

5!t A török hétköznapok legfontosabb épületei a templomok mellett a fürdők voltak, hiszen a tisztálkodást rituális szokásként a Korán is előírta. Fehérváron is több fürdőt, illetve csorgókutat építettek a tehetősebbek. Evlia Cselebi egy várbeli fürdőt említ, Behrám Dimiski kettőt. Evlia a fürdőn kívül 11 kútházról is megemlékezik. A törökök már 1545—46. között egy fürdőt javíttattak Fehérváron.

00 A korai időpont alapján feltételezhető az is, hogy ez a fürdő középkori eredetű lehetett. Ugyanekkor egy Szefer Bin Musztafa nevű fürdős vette meg a keresztesek rombadőlt templomának köveit, nyilván fürdő építése céljából.

01 Evlia három csorgókutat említ meg név szerint a várban: Dizdár aga, Hadzsi pasa és Karakas pasa csorgó ját. Talán ezek egyike állhatott a Szabadság tér keleti részén, ahol egy 1787-es városalaprajz is kutat ábrázol. Korábban itt állott egy jégverem, melynek maradványait 1988-ban tártuk fel. Viszonylag jól ismerjük a Palotai-dzsámi fürdőjét, melyet az 1601-es német tollrajz egy vízfelhajtó kerékkel ellátott házzal együtt ábrázol. Feltárásaink alapján pontosítottuk a fürdő helyét a Palotai kapuval átellenben, az egykori várárok partján. Az 1601-ben készült olasz alaprajzi vázlat segítségével a fürdő alaprajzáról is értékes információt szerezhetünk. A jellegzetes török építésű 3 FMTÉ 19. 33