Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Siklósi Gyula: A török hódoltság emlékei Székesfehérvárott

ekkor készülhetett el az Ingoványi kaput biztosító két földből készült olaszbástya.

7 A Sziget városrészben két földerődöt emeltek, mely a mocsár felől védte a külvárost.

8 A nem egészen egy évig tartó hatalmas méretű építési tevékenység nem fejeződött be az ostromig. A megkezdett munkálatokat a törökök fejezték be a visszafoglalás után. A Monostor bástyát például, valószínűleg Karakas Mehmed pasa fejeztette be, aki 1614-ben és 1618—21 között volt budai pasa. 1647. július 24. körül bontották el a törökök az új Budai kaput, s ekkor készült el a Budai kaputorony.* 1648—50 között már az új kaputorony melletti városfalszakaszon dolgoztat Sziavus pasa.™ Valamikor a 17. sz. második felében készülhettek el a városfalak mentén húzódó töltések, és az a sáncrendszer, mely a Budai kaput védte. A városfalak török építéséről 1686-ból gyűjtöttük utolsó adatunkat.

11 Evlia Cselebi Fehérvár kilenc nagy „iszkenderi" bástyájáról tesz említést.

12 Név szerint említi meg a Földbástyát és Arszlán pasa bástyáját, melyek nem tartoztak a belváros falaihoz. Még távolabb, a szőlőhegyen dolgozók és falatozók biztonságára két tornyot is emeltek. Itt állott Hadzsi pasa és Murteza pasa tornya. A belváros északi kapuja többnyire a ,,Budai", a „Batal", vagy „Űj" kapu nevet viselte.'

3 Mellette nyugatra a „Batal", keletre az egykori királyi fellegvár helyén a „Király" bástya állott. Az egykori fellegvár területén Evlia szerint a kapukulik, a dzsebedzsik és a topcsik laktak.

14 A Monostor bástya kaphatta Evlia Cselebi leírásában a „Karakas pasa" bástya nevet. A város utolsó két nagy méretű rondellája; a Palotai kapu barbakánja és a déli nagy rondella Uláma pasa, illetve egy későbbi átépítés folytán Tirjáki Hasszán pasa nevét viselhette. A külváros északi kapuja a 16. században a „Sziget", a 17. században pedig a Belváros nyugati kapujához hasonlóan a „Palotai" kapu nevet viselte.

1

"' A külváros déli kapuját „Ingoványi", „Battyáni", majd „Csíkvári" kapunak nevezték 1547 és 1700 között."

1 A katonai létesítmények jó része is középkori eredetű lehetett. Tudjuk, hogy Fehérváron működött fegyvergyár (topkháne) (eml.: 1546),'' fegyvertár (dzsebekháne) (1546—1568).

18 Az 1568-ban kiadott szultáni rendelet szerint a fegyverraktárát és a lőszerraktárat a királyi bazilikában rendezték be.

1

" Említik a janicsár-lakot (1560),

30 a kincstári lőpormalmot (egykerekű) (1574—95),

21 és a lőporraktárat (1558—1560),

22 mely a Nagy-dzsámi közelében állott.

23 Feltehetőleg salétrombánya működött a belvárosi Palotai kapu mellett a külváros területén, melyet 1602-ben még ismertek.

2/

' 1. Székes-fehérvár erődítései a török hódoltság idején (1688-as állapot). Rajz: Egyed Endre A — Szt. Péter-t. B — földvár C — kővár és királyi palota 1. — 13. sz. 2. f. 2. — 1473 3. — 15. sz. 4. — 1601—1602 1688-ban már nem láthatók 5. — 1601—1602 6. — 1647 7. — 17. sz.