Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)
Tanulmányok - Móra Magda: A középkori egyházi intézmények pusztulása Székesfehérváron a hódoltság idején 1543 – 1688
Mivel itt kezdetben a keresztények is tarthattak istentiszteletet, az átalakítást a törökök nem kezdhették el azonnal, és nem is a bazilika egész területét használták dzsámi céljára. 23 Az 1568. november 29-én kelt szultáni rendelet után, amelyet a török császár a budai beglerbéghez intézett, bizonyára sürgősen kellett valamit tenni. „Levelet küldöttéi, hogy Székesfehérvárott a szent dzsámiban, amely azelőtt a királyok temploma volt, a hitetlenek síremlékeinek építkezéseiből némi maradványok vannak még, s meglehetősen visszatetszést keltenek. Azért azt az előterjesztést tetted, hogy mivel azok anyagára úgyis szükség van, és a dzsámi terjedelme is nagyobb lesz, ezen okból azok leromboltassanak, és eltávolíttassanak. Parancsolom tehát, hogy e rendeletem megérkezésekor az említett dzsámiban a hitetlenek síremlékeiből még meglévő maradványokat^ amelyek eltávolítása szükséges, eltávolíttasd, és a szent dzsámit az ilyenféle tárgyaktól megtisztítsd!" 23 Bizonyára a rendelet végrehajtása során alakították most már mohamedán szemnek is tetszetős dzsámivá a főhajót, és mindkét oldalon befalazva a pillérközöket, leválasztották az oldalhajók sírkápolnáit. Evlia Cselebi 1664-ben említi, hogy meglátogatta a Meliasz-dzsámit, amely egykor a magyar királyok temetkező helye volt, és a templom közelében álló építményként jelez egy kupolát, amely a királysírokat rejti. 24 A mohamedán lakosság számának növekedésével növelni kellett a dzsámik számát. Így került sor a mai Szent Anna-kápolna igénybevételére, és annak a Véli bég dzsámijának nevezett épületnek átalakítására is, amely valószínűleg a pálosok középkori templomának az 1550-es években történt igénybevételével ment végre. 25 A Palotai dzsámi esetében is feltehető, hogy csak a templom mellett álló minaret volt török építmény, maga a dzsámi a középkori Szent Mihály plébániatemplom átalakítása révén vált török imaházzá. 26 Lajos Márton, aki Matusek őrkanonok megbízásából 1688-ban a város plébánosa lett, a plébániául megkapott ház, a „Templom" és a „Kis Templom" rendbehozatalával kapcsolatos kiadásairól utólag hosszú, részletes kimutatást készített a városi tanács részére. Elszámolása megdöbbentő képet fest a két volt dzsámi: a Szent Péter-templom és a temetőkápolna — a mai székesegyház és az Anna-kápolna — szennyes, elhanyagolt állapotáról. 27 Hasonló képet mutathattak azok a dzsámik is, amit a felszabadító sereggel elsőként megérkező szerzetesek, a jezsuiták a mai Március 15 utcában és a Palotai külvárosban megkaptak. 28 Néhány héttel a jezsuiták után megérkeztek a ferencesek is, akik rövid ideig a prépostság épen maradt részében húzták meg magukat, majd ott, ahol rendi templomuk és kolostoruk ma is áll, megkapták egy magyar varga, egy rác szűcs és egy német gelencsér házát és kápolna céljára a volt török fegyverraktárt. 1690-ben iktatta őket birtokba a Veszprémi Káptalan. 29 Hamarosan megjönnek a karmeliták is arra a helyre, ahol ma is áll templomuk és kolostoruk a Petőfi utcában. A négy vissza nem tért szerzetesrend helyett erre a háromra várt a XVIII. század elején Székesfehérvár városának és környékének lelki gondozása és szellemi nevelése.